Az ókori világ hét csodája a történelem első utazási listája. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A lista az évezredek alatt változott, csodák kerültek rá fel és le, csodák születtek és pusztultak el. Napjainkra az eredeti hét ókori csodából mindössze egy maradt fent épségben mind a mai napig, a többi földrengések és tűzvészek következtében elpusztult. (A képek rekonsturciók, makettek stb. csak azt mutatják, hogyan nézhettek ki az épületek egykoron.)
A halikarnasszoszi mauzóleum
A halikarnasszoszi mauzóleumot Mauszólosz Kária uralkodója kezdte el építtetni. Olyan síremléket szeretett volna, mely mindig emlékeztetni fogja az utókort hatalmára. A király még a síremlék elkészülte előtt meghalt, így az építkezést felesége Artemiszia folytatta, de ő maga sem élhette meg a befejezését. Végül mindkettőjüket itt helyezték örök nyugalomra, aranyurnába szórt hamvaikat kőoroszlánok őrizték, melyek egyike ma is megtalálható a British Múzeumban. A 15. században lerombolt mauzóleum további néhány darabja, mint a görög szobrászat jelentős emlékei mai is láthatók a British Múzeumban, hasonlóan a kőoroszlánhoz.
Az olümpiai Zeusz szobor
Zeusz, a görög mitológia főistenének szobrát Pheidiasz készített Kr.e. 435-ben. Az olümpiai Zeusz templomban elhelyezett szobor a trónon ülő Zeuszt ábrázolta, jobb kezében Niké győzelmi fugaráját, bal kezében jogarát tartva. A 13 méter magas szobor éveken keresztül hívők ezreit vonzotta a világ minden tájáról. II.Theodosius császár a szobrot lebontatta, Konstantinápolyba szállíttatta, ahol egy tűzvészben pusztult el.
Alexandriai világítótorony
Az Alexandriai világítótorony Kr.e. 280-247 között épült az alexandriai Pharos szigetén, hogy a zátonyokkal teli partszakasz veszélyeire felhívja a hajósok figyelmét. Nappal a nagy tükrök segítségével a fényjelzéseket 50 km-ről is látni lehetett, éjjelente pedig tűz jelezte a hajósoknak az utat. Története során több földrengést is túlélt, de egy 14. századi végleg elpusztította a világtornyot, melynek maradványaira Alexandria keleti kikötőjében bukkantak rá 1994-ben.
Epheszoszi Artemisz-temploma
Artemisz vagy Diana temploma Epheszoszban épült Kr.e. 550 körül, Artemisz, a vadászat görög istennőjének tiszteletére. A templom 120 évig épült, elkészülte után igazi turisztikai attrakcióvá vált, számos király, kereskedő és zarándok kereste fel, és vitt ajándékot. A templomot Kr.e. 356 július 21-én egy Hérosztratosz nevű ember felgyújtotta, de később új templomot emeltek a helyébe. A végső pusztulása Kr.u. 262-ben kezdődött, amikor gótok kifosztották, majd a római császár elrendelte minden pogány szent helyek bezárását. Ezután a templomot kőről-kőre hordták szét, mára csupán néhány kőtömb és egy rekonstruált oszlop maradt fent.
Philón a következőket mondta a templomról: „Láttam Babilon falait és a Szemiramisz Függőkertjeit, az olimpiai Zeusz szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből a többi csoda árnyékba borult mellette.”
Szemiramisz függőkertje
Talán az összes ókori csoda közül máig ez a legrejtélyesebb. Hogy valóban létezett, arra a görög történetírók leírásain kívül nincs semmilyen bizonyíték. Szemiramisz függőkertjét a legenda szerint II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) kezdte el építtetni Kr.e. 600 körül, hogy feleség honvágyát csillapítsa, aki Mezopotámiával ellentétben egy zöld, buja földről származott Ha a kert valóban létezett gyönyörű látványt nyújthatott. Egyes elképzelések szerint az Eufrátesz partján álló függőkert teraszokon állt, a folyóból szivattyúkon keresztül látták el vízzel.
Rodoszi Kolosszus
A Kr.e.292 és 280 között épült Rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriás méretű szobra volt. Korabeli források szerint 33-35 méter magas szobor a rodoszi kikötő fölé tornyosulva, fáklyával a kezében üdvözölte a tengerről érkezőket. A szobor építésénél 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel, belsejébe pedig köveket raktak. Kr. e 225-ben egy erős földrengés következtében a szobor elpusztult. A monda szerint 653-ban amikor az arabok elfoglalták Rodoszt, a kolosszus megmaradt részeit eladták a szíriai a zsidóknak, akik 900 tevén szállították el.
Gízai piramis
A Gízai piramis az egyetlen az ókori hét csoda közül, mely mind a mai napig fennmaradt. Hufu vagy ismertebb nevén Kheopsz fáraó piramisát Kr.e. 2550-2490 között építették. Gíza nemcsak ma, de már az ókorban is kedvelt turistacélpont volt a piramisok és könnyű megközelíthetősége miatt. Kétezer évvel ezelőtt is ugyanolyan titokzatos volt akkori látogatói számára, mint a mai turistáknak.