Related Posts with Thumbnails

Friss topikok

A világ hét ókori csodája - a világ első turisztikai látványosságai

2010.11.04. 15:32 Qeki

Az ókori világ hét csodája a történelem első utazási listája. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A lista az évezredek alatt változott, csodák kerültek rá fel és le, csodák születtek és pusztultak el. Napjainkra az eredeti hét ókori csodából mindössze egy maradt fent épségben mind a mai napig, a többi földrengések és tűzvészek következtében elpusztult. (A képek rekonsturciók, makettek stb. csak azt mutatják, hogyan nézhettek ki az épületek egykoron.)

 

A halikarnasszoszi mauzóleum

A halikarnasszoszi mauzóleumot Mauszólosz Kária uralkodója kezdte el építtetni. Olyan síremléket szeretett volna, mely mindig emlékeztetni fogja az utókort hatalmára. A király még a síremlék elkészülte előtt meghalt, így az építkezést felesége Artemiszia folytatta, de ő maga sem élhette meg a befejezését. Végül mindkettőjüket itt helyezték örök nyugalomra, aranyurnába szórt hamvaikat kőoroszlánok őrizték, melyek egyike ma is megtalálható a British Múzeumban. A 15. században lerombolt mauzóleum további néhány darabja, mint a görög szobrászat jelentős emlékei mai is láthatók a British Múzeumban, hasonlóan a kőoroszlánhoz.

 

Az olümpiai Zeusz szobor

Zeusz, a görög mitológia főistenének szobrát Pheidiasz készített Kr.e. 435-ben. Az olümpiai Zeusz templomban elhelyezett szobor a trónon ülő Zeuszt ábrázolta, jobb kezében Niké győzelmi fugaráját, bal kezében jogarát tartva. A 13 méter magas szobor éveken keresztül hívők ezreit vonzotta a világ minden tájáról. II.Theodosius császár a szobrot lebontatta, Konstantinápolyba szállíttatta, ahol egy tűzvészben pusztult el.

 

Alexandriai világítótorony

Az Alexandriai világítótorony Kr.e. 280-247 között épült az alexandriai Pharos szigetén, hogy a zátonyokkal teli partszakasz veszélyeire felhívja a hajósok figyelmét. Nappal a nagy tükrök segítségével a fényjelzéseket 50 km-ről is látni lehetett, éjjelente pedig tűz jelezte a hajósoknak az utat. Története során több földrengést is túlélt, de egy 14. századi végleg elpusztította a világtornyot, melynek maradványaira Alexandria keleti kikötőjében bukkantak rá 1994-ben.

 

Epheszoszi Artemisz-temploma

Artemisz vagy Diana temploma Epheszoszban épült Kr.e. 550 körül, Artemisz, a vadászat görög istennőjének tiszteletére. A templom 120 évig épült, elkészülte után igazi turisztikai attrakcióvá vált, számos király, kereskedő és zarándok kereste fel, és vitt ajándékot. A templomot Kr.e. 356 július 21-én egy Hérosztratosz nevű ember felgyújtotta, de később új templomot emeltek a helyébe. A végső pusztulása Kr.u. 262-ben kezdődött, amikor gótok kifosztották, majd a római császár elrendelte minden pogány szent helyek bezárását. Ezután a templomot kőről-kőre hordták szét, mára csupán néhány kőtömb és egy rekonstruált oszlop maradt fent.

Philón a következőket mondta a templomról: „Láttam Babilon falait és a Szemiramisz Függőkertjeit, az olimpiai Zeusz szobrát, a Rodoszi Kolosszust, a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot. De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből a többi csoda árnyékba borult mellette.” 

 

Szemiramisz függőkertje

Talán az összes ókori csoda közül máig ez a legrejtélyesebb. Hogy valóban létezett, arra a görög történetírók leírásain kívül nincs semmilyen bizonyíték. Szemiramisz függőkertjét a legenda szerint II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) kezdte el építtetni Kr.e. 600 körül, hogy feleség honvágyát csillapítsa, aki Mezopotámiával ellentétben egy zöld, buja földről származott Ha a kert valóban létezett gyönyörű látványt nyújthatott. Egyes elképzelések szerint az Eufrátesz partján álló függőkert teraszokon állt, a folyóból szivattyúkon keresztül látták el vízzel.

 

Rodoszi Kolosszus

A Kr.e.292 és 280 között épült Rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriás méretű szobra volt. Korabeli források szerint 33-35 méter magas szobor a rodoszi kikötő fölé tornyosulva, fáklyával a kezében üdvözölte a tengerről érkezőket. A szobor építésénél 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel, belsejébe pedig köveket raktak. Kr. e 225-ben egy erős földrengés következtében a szobor elpusztult. A monda szerint 653-ban amikor az arabok elfoglalták Rodoszt, a kolosszus megmaradt részeit eladták a szíriai a zsidóknak, akik 900 tevén szállították el.

 

Gízai piramis

A Gízai piramis az egyetlen az ókori hét csoda közül, mely mind a mai napig fennmaradt. Hufu vagy ismertebb nevén Kheopsz fáraó piramisát Kr.e. 2550-2490 között építették. Gíza nemcsak ma, de már az ókorban is kedvelt turistacélpont volt a piramisok és könnyű megközelíthetősége miatt. Kétezer évvel ezelőtt is ugyanolyan titokzatos volt akkori látogatói számára, mint a mai turistáknak.

 



A bejegyzés trackback címe:

https://vilagutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr422423309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szbszig 2010.11.05. 02:43:54

Azért érdemes belegondolni, hogy amíg a legtöbb csoda pár száz évig élt, addig a gízai piramis már ott áll 4500 éve...

gitáros 2010.11.05. 03:32:51

@szbszig:
Hát azért egy picivel masszívabb és egyszerűbb, mint a többi.

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2010.11.05. 08:47:46

Jó cikk, szép képek.

Kár, hogy a fanatikus keresztények annyi mindent elpusztítottak a világ kultúrájából. :-(

Azt nem csodálom, hogy a függőkertből nem maradt meg semmi. Ha egy kertet nem gondoznak és nem öntöznek azon az éghajlaton, akkor hamar eltűnik nyom nélkül.

Ha valaki olyan épületet akar, ami több ezer évet is kibír, akkor kizárólag csak kőből szabad építkezni. (A fa elkorhad, a beton elporlad, az acélt megeszi a rozsda (a rozsdamentest is))

Emellett nem jó hely, ahol sűrű a növényzet, mert a növények gyökerei még a köveket is szétfeszítik.

Ennyi a titka a piramisoknak. Meg az, hogy viszonylag földrengésbiztos is, mivel befele dől. Ha össze akarna dőlni, akkor azzal megtartja magát. :-)

Martialis · http://martialis.blog.hu 2010.11.05. 08:48:38

A képek nem rosszak, jó kis szgépes grafikák - de mondjuk nem is tökéletesek.
1. Az ókori épületeket is festették (aranyozták stb.), az Artemisz-templom meg teljesen fehér itt...
2. A Zeusz-szobor nagyjából így nézhetett, de a környezete teljesen más volt, pláne arányaiban: a leírások szerint a szobor feje szinte a plafonig nyúlt, azt a hatást keltve, hogy ha az felállna a székről, akkor kiütné a tetőt...
3. A rhodoszi kolosszus NEM így állt! Szétterpesztett lábakkal ábrázolni valakit, főleg egy istent? És akkor a lába közt lehetett bemenni a kikötőbe???

Gryllus Villamos 2010.11.05. 09:20:11

Jók ezek a képek.
Viszont a bevezetőt nem nagyon tudom értelmezni.
"A lista az évezredek alatt változott, csodák kerültek rá fel és le, csodák születtek és pusztultak el."

Évezredek alatt új ókori csodák tudtak születni? Az eredeti 7 csodából 6 nagyjából Kr -500 körül épült, ezer évvel később meg már vége is az ókornak. Szal évezredekről szó sem lehet.
Vagy úgy kel ezt értelmezni, hogy az ókor utáni emberek gyakran cserélgették a csodák listáján a csodákat, más ókori építményekkel helyettesítették egyiket másiket? Akkor ezek az ókori pót-csodák melyek?

Qeki · http://vilagutazo.blog.hu 2010.11.05. 09:27:31

@Gryllus Villamos: Az eredeti lista ez volt, amit a posztban olvashatsz, de pl. bizonyos forrásokban ezek is szerepeltek.
* A Memnón-kolosszusok
* Salamon jeruzsálemi temploma
* Noé bárkája
* Az isztambuli Hagia Szophia
Remélem így már érthető!:)

@Martialis: Igen ezek valóban csak illusztrációk. A Rodoszi Kolosszusról én is hallottam, hogy nem biztos, hogy így állt!

Gryllus Villamos 2010.11.05. 09:43:20

@Qeki: Jaja, így már egyértelmű. Szóval nem új építésekről van szó, csak a listát variálták kedvük szerint.
Köszi a választ :)
Bár a Hagia Zsófi még az új építésbe is belefér.
süti beállítások módosítása