Related Posts with Thumbnails

Csatlakozz Te is!

Világutazó.net

Houston we have a problem

Világutazó

Add az RSS olvasódhoz

 

Olyan helyen jártál, amiről mások egész életükben csak álmodoznak? Van egy kedvenc helyed, ahova évről-évre visszatérsz, mert elbűvöl? Kedvenc hobbid miatt képes vagy egy fél világot átutazni? Utaztál a világ legnagyobb utasszállítójával vagy leggyorsabb vonatával? Különleges helyen szálltál meg? vagy csak van egy érdekes, izgalmas történeted vagy témajavaslatod? - érdeklődéssel várjuk leveleiteket: vilagutazoblog@gmail.com

 Médiaajánlatunkat kérd e-mailben.




Friss topikok

Izland: A tűz és jég birodalma 3.

2012.11.15. 07:46 Qeki

Íme, Csuti János izlandi túrájának következő része. Az előző részek itt és itt:

A következő nap csúcs-egzotikus túrának bizonyult, mivel Izland vulkanikus tájain tettünk négy órás túrát. És valóban: különleges, vulkanikus vidéken és folyókon haladunk át, festői tavak partján. Felértünk a vadregényes Ljotipollur krátertó peremére, ahonnan pompás kilátás tárult elénk. Maga a tó egy mélyvörös színű
kráterben csillog. Körbejártunk a peremen, jó kilátás nyílik a síkságra, ahol ezernyi kisebb- nagyobb patak szállítja a Vatnajökull vizét.

Ljotipollur krátertó_Thomas Rawyler.jpg

Fotó:Thomas Rawyler

További utunk szó szerint holdbeli a táj, amint a nevezetes Hekla vulkán alatt keletre fordul az út. Egyre rosszabbá válik, majd egy 6-8 m széles patakhoz érünk. Na, most mi legyen? Ám buszunk még csak nem is lassított; átvágott a vízen, aztán még egyen, és már meg is érkeztünk a kempingbe. Itt olyan sziklás a talaj, hogy
sátorcövek bele nem verhető, ezért a sátrak az előkészített kőrakásokból vett kövekkel vannak rögzítve.

Landmannalaugar_Örvar Atli Þorgeirsson.jpgFotó: Örvar Atli Þorgeirsson

Innen indult a gyalogtúra, a Landmannalaugar felfedezése. Ez a nyelvtörőnek is megfelelő név egy csodálatos, bár kissé nehezen megközelíthető vidéket takar, a vulkánikus területek legszínesebbje: bizarr „kirakodóvására” a sárgás-vöröses riolit hegyeknek, kékesen villódzó láva törmeléklejtőknek, narancsszínű sziklák között futó patakoknak, fantáziát megindító formákban megmerevedett, barnás-fekete lávafolyamoknak; az utóműködés jeleiből is bőven találunk: kénes kigőzölgések, bugyogó hévforrások, forróságtűrő algák és színek, színek, színek mindenfelé…; végül egy jó kis túrát követően fürdőzhetünk a feltörő forró víz és hegyi patakok által „kikevert”, természetes meleg vizű medencékben…

A túra négy, majdhogynem egyenlő szakaszra osztható, melyek megközelítően egy négyzet oldalait formázzák.

Hrafntinnusker, Obsidian hill_Palli Gestur.jpgFotó:Palli Gestur

Igazi csúcsélmény az első szakasz, amikor hatalmas kiterjedésű obszidián-telepen haladtunk át. A kisebb, nagyobb, akár sziklaméretű kiömlési kőzetek (vulkáni üvegként is ismert) a magmatikus tevékenység során keletkezik. A vulkáni működés során láva képződik, amely a gravitáció és nyomás hatására mozog, és útja során
lassan elkezd hűlni. Amennyiben ez a hűlés megfelelően lassú, úgy kristályosodás következik be. Ha a lehűlés nagyon gyors - például azért, mert vízzel érintkezik -, akkor a láva nem kristályosodik, hanem üvegszerű amorf szerkezet alakul ki. A víz a meleg láva hatására elkezd párologni, helyére új hideg víz kerül, amely az újabb adag lávát hűti.

Landmannalaugar_gyapotsás_Howard Ignatius.jpgFotó: Howard Ignatius

Tovább haladva, elérkeztünk a második szakaszhoz: egy völgy, mely fehérlik az éppen virágzó gyapotsás mindent ellepő tömegétől.

Ismét emelkedő következett, ahol jobbra-balra vízgőzzel kevert nagyobb mennyiségű kénes gázok jönnek a felszínre. E területeken ugyanis a vulkáni tevékenység megszűnte után, különösen az egykori vulkáni kráterból, még hosszú időn át szállnak fel különböző gázok és gőzök, főleg kénessav, kénhidrogén, szénsavgáz és vízgőz.

Landmannalaugar - Thorsmork trail_Globetrotter Rodrigo.jpgFotó: Globetrotter Rodrigo

Tovább már csak arasznyi széles ösvény kanyargott fölfelé a kb. 60 fokos lejtőn,ráadásul minden lépés nyomán kavicsok és homokszemcsék serege indult lefelé.

Ügyességet, figyelmet próbára tevő hegymászás következett, ahogy a sziklák közötti szűk közlekedési lehetőségeket megtalálva, a sárga jelzést követve, kézzel is kapaszkodva haladtunk az utolsó szakasz, a színes hegyek felé. Csodálatos a táj: a riolit-hegyek zöld, sárga, vörös, szürke színekben pompáznak, míg a fekete

lávamezőt fehér hófoltok tarkítják. Elkápráztató az a színparádé, amit a természet ezen az egyébként kietlen, egyhangú környezetben nyújtott.

Landmannalaugar_Martin Ystenes.jpgFotó: Martin Ystenes

A camping és parkoló területén van egy patakocska, amibe hőforrás is küld vizet, így kialakítottak egy kis fürdőhelyet rajta. Fürödni ingyen lehet; a metszően hideg szélben felettébb kellemes üldögélni a helyenként akár 70 fokos vízben. A camping zuhanyzó épületében van mosdó és WC is – itt lehet átöltözni -, az épület előtt pedig
félig fedett teraszféle található asztalokkal és padokkal, ahol nyugodtan étkezhetnek a kempingezők és kirándulók.

Utunkat folytatva, még délebbre mentünk, a magasföldről le a tengerpartig. Változékony, de szerencsére főleg napos időnk volt. A dombos tájon nagyon messzire el lehetett látni, olykor 60-80 km távolságban emelkedő hegyek is látszanak, ami annak köszönhető, hogy Izlandon mindenütt nagyon tiszta a levegő.

Ebédidőre érkeztünk a vidék regionális központjába, a 290 lakosú Vík városkába. A „városközpontot” a benzinkút és a hozzátartozó, tengerpartra néző benzinkút-étterem-ajándékbolt létesítmény testesíti meg.

Dyrhólaey - Sziklakapu.jpgFotó:Keller István

Tovább, a tengerpartra letérve érkeztünk a Dyrholaey-sziklakapuhoz; a 120 m magas szikla tenger alatti vulkánkitörés szülöttje. Mélyen benyúlik az óceánba, és a víz marta ki a kőnyelv közepén a szép ívű kaput. A hely festői: lenyűgöző sziklaformációk szegélyezik a partot. Ez Izland legdélibb pontja.

Fekete homoktenger.JPGFotó:Keller István

Az 1-es útra visszatérve, a következő állomás Ingolshöfði magas szirtje. Hofsnes farmjánál kell letérni a főútról, ahonnan traktorvontatással juthattunk át a fekete lávahomokon az óceánparton magasodó sziklapartra. A homok mind színében, mind állagában leginkább a készülő mákos bejgli nyers töltelékéhez hasonlít, amiben lábbal
közlekedni bizony eléggé megerőltető – különös tekintettel a nem kis emelkedőre is, ami a szirtre felvisz.

A fekete homokos „strand” fölé ugyanis stílusosan meredek fekete sziklák tornyosulnak; ezeknek csaknem függőleges oldalfalát számtalan sirályfészek (és sirálykaka) pettyezi. Különös hangulatú hely ez, sejtelmes és egyben gyönyörű. Különleges madárvilágot figyelhettünk meg itt traktor- és túravezetőnk jóvoltából: a kellő helyeken felállított távcsövön át halfarkast, lundákat, és sirályokat.

Ingólfshöfði_Lunda.jpg

Így érkeztünk meg e napi szálláshelyünkre, a Gerði farm vendégházába. A barátságos, több egyemeletes épületből álló együttest egyik oldalán 100 m-re az óceán, másikon 500 m-re zöldben pompázó meredek hegyoldal határolja – a másik két irányban pedig az 1. sz. főközlekedési út. Ez bizonyult a legkomfortosabb, legtágasabb szállásunknak Izlandon.

Folytatás hamarosan!


Utaznál? Válogass a legjobb akciós csomagajánlatokból vagy csapj le a kedvezményes repülőjegyekre.

Ha tetszett a poszt csatlakozz Facebook-oldalunkhoz vagy látogass el weboldalunkra.

Airbnb - Bérelj egyedi szálláshelyeket helyi házigazdáktól több mint 190 országban. Ha ezen a linken regisztrálsz első foglalásod árából 25 $ kedvezményt kapsz!


A bejegyzés trackback címe:

http://vilagutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr64907977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.