Talán Iszfahán az a város, amelyikről a legtöbbet hallhattunk, itt van a bolygó második legnagyobb tere. A téren korábban lovaspóló játékokat rendeztek, a sahnak külön terasza volt a küzdelmek szemlélésére. A teret kétszintes épületsor keretezi telis-teli kis üzletekkel.
Az esti és a reggeli séta a Zajandeh folyónkét partját összekötő harminchárom lyukú hídhoz vezet. A híd a társadalmi élet színtere, mindig sokan vannak rajta - különösen a fiatalok. Nagyon barátságosak az emberek, többen érdeklődtek, hogy tetszik az országuk, hogyan érezzük magunkat.
A városban különösen magas a vallás tolerancia. Szállásunk egy gazdag zsidó hölgy házában volt, akinek a felmenői is itt éltek. Érdekes, a síita vallás kellős közepén található örmény közösség, egyik templomuk, a Vank-katedrális.Az örményeket Abbas Sah telepítette az azerbajdzsáni Jolfából az XVI. század végén.
Térjünk vissza az Imám térre. A bazár felől érkezve a látványt téren két mecset uralja, Sejk Lotfollah-mecset a női mecset, valamint a Mekka irányába néző Imám mecset a férfi mecset. Pontosan mit is jelent a női - férfi mecset azt csak sejtettük.A mecsetek szinte minden négyzetcentiméterét hihetetlen szépségű kerámia felületek díszítik.
Nyüzsgő város, mindenfelé siető emberek. Mindenhol többnyire minden eladó.És már megint a bazár. Milyen technológia - cukorsüvegből kockacukor! Kis kalapácsával aprítja az öreg. Nagy tálakban a szín pompázatos őrölt fűszerek. Kaphatók ugyan külön-külön is, de a kereskedők által ajánlott keverékek különleges íz világot adnak az ételeknek. És ne feledkezzünk meg a perzsa szőnyegről!
Igazi selyem! Hihetetlen színjátszás, minden nézetből más, harmonikus színek! És a szőnyeg mellett a különböző, hagyományos, nyomott mintával készülő textilek. Ott az üzletben, a szemed láttára készülnek. A nyomó minták, a sok féle festék és a szakértelem csoda dolgokat szül.
Vajon mit rejt ez a kicsit szakadtnak tűnő kapualj ? Sisa - vízipipa? Kávé, Teázó? Itt? Igen! De milyen a környezet, mintha csak az ezeregy éjszaka teázója lenne. Nem akartunk hinni a szemünknek, az a csöpp lány a fotó elkészülte előtt néhány perccel még szítta a sisát.
Eljutottunk az ősi Chogha zanbilba, mely az i. e. 1300 körül virágzó elámi település volt Az egykor hétszintes zikkuratot, a birodalom királya, Untas-Napirisa építtethette. A zikkurat magassága 105 méter.A falakat alkotó téglákon végig ékírás látható, sajnos azt nem tudtuk meg, hogy miről is olvashatunk volna a hosszú szövegben, bár volt igen érdekes vezetőnk. De csak perzsául tudott ...
Sustar a Karun-folyó melletti dombra épült, a Karun folyó és a mesterségesen épített csatornák ölelték körül a várost. A csatornákon át a városba vezető hidak épültek, és csatornarendszerek csatlakoztak a folyóhoz, melyek víztárolókul és öntözésre szolgáltak.
Búcsúzunk Irántól a varázslatos iszfaháni Imám mecsettel.
Fotók és szöveg: Farkas Imre (facebook.com/UtazzPixelekkel)
