Az orient szó keletet jelent, az Orient Express-t nevezhetnénk akár keleti expressznek is.
A Párizs és Konstantinápoly (a mai Isztambul) közötti vasúti összeköttetés megteremtésében nagy szerepet játszott a nyugat-európaiak érdeklődése a Kelet iránt, valamint az Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal kiépítésének vágya.
A múlt században a vonatozás egy életforma volt, és ezek között is az Orient – Express valódi különlegességet jelentett elegáns vagonjaival, titokzatosságával. Még ma is, a XXI. század rohanó világában, az Orient – Express egy romantikus, felejthetetlen élményt nyújt a világ néhány leglátványosabb táját átszelő utazással.
A legendát egy belga bankár, Georges Nagelmackers keltette életre, aki 1872-ben - amerikai mintára - létrehozta a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (Compagnie Internationale des Wagons-Lits), majd 1876-ban átszervezte . Ugyancsak amerikai modell szerint az akkori legkorszerűbb, forgóvázas kocsikat szerezte be, amelyeket azután minden elképzelhető kényelemmel és pompával felszerelt. Munkája eredményeként a háló- és étkezőkocsik messze meghaladták az amerikai példa eleganciáját és kényelmét.
A belga királyt sikerült az átszervezett társaságba főrészvényesként megszereznie, így az uralkodó áldását adta az oroszlános királyi jelkép használatára, amely a kocsik oldalát ma is díszíti.
Az Orient Expressz 1883. június 5-én indult első útjára a Párizs-Konstantinápoly útvonalon (Várnától Konstantiápolyig hajóval kellett az utat megtenni). Óriási publicitást hozott az Orient expressznek ez az út, amely 3186 km leküzdését kínálta minden korábbi lehetőségnél gyorsabban és elegánsabban.
A századforduló idején fénykorát élte a vasúti utazás, az Orient Express is 1889. és 1914. között volt a legnépszerűbb és a légfényűzőbb, akkoriban így nevezték: „Roi des Trains, Trains des Rois” (A vonatok királya,a királyok vonata).
Híre bejárta az egész világot, kocsijaiban koronás fők és államférfiak váltották egymást. A királyok közül sokan azt a luxust is megengedték maguknak, hogy különkocsiban utaztak az Orient expresszen. A vasúttársaság örömmel tett eleget minden kívánságuknak és gond nélkül hozzákapcsolta az uralkodói szalonkocsikat az express vagonjaihoz. Ferdinánd bolgár fejedelem vonatimádó volt, aki országának területén még a mozdonyt is vezette! Ugyancsak különkocsiban utazott II. Friedrich bádeni herceg; egy maharadzsa kedvéért titokban kapcsoltak lefüggönyözött pluszkocsikat az Orient expresszhez, hogy ő és mind hét felesége zavartalanul utazhasson Párizsból Konstantinápolyba.
1906-ra elkészült a világ akkori leghosszabb alagútja, a 20 kilométer hosszú Simplon-alagút, amely jelentős mértékben lerövidítette a Párizs és Velence közötti menetidőt. 1921-re az Orient Expressz már meghosszabbított útvonalon, Simplon Orient Expressz néven egészen Isztambulig közlekedett.
A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útvonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A vonat 1924-ben tért vissza eredeti útvonalához, amelyhez 1939-ig, a második világháborúig hű maradt, majd 1948-ban újra visszaállt az eredeti útvonalhoz. Ugyanebben az évben megindult a Balt-Orient expressz, amely Stockholmot kötötte össze Szófiával. A második világháború után azonban az Orient expressz nem az volt már aminek indult: a vonat elveszítette igazi luxus jellegét.
A híres vonatot egy amerikai vasútbarát vállalkozó, James B. Sherwood mentette meg a feledéstől. 1977-ben megvásárolta az Orient Expressz két hálókocsiját és újraélesztette a legendát: 35 hálókocsit, ülőkocsit és étkezőt újíttatott fel, és valóra váltotta álmát, 1982. május 25-én a Venice Simplon Orient Expressz elindult első útjára Londonból Velencébe.
1977-től megindult a nosztalgia-Orient expressz, amely a Simplon-Orient vonalán halad. Az Orient expressz időről-időre "betér" Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvaron méltó tiszteletadással fogadják.
A legendás vonat Agatha Cristie-t is megihlette. 1929-ben az Orient Express Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt, ahol tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán, a falvakból szereztek élelmet az ott rekedt utasoknak. Ez adott ötletet állítólag az írónőnek a "Gyilkosság az Orient expresszen" című regényhez, melyet Sidney Lumet megfilmesített.
Az egyik legnagyobb botrány az expressz történetében az 1891-es rablótámadás volt. Athanasos, a görög rablóvezér és bandája kisiklatták az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon.
Ha egy romantikus, kalandos luxusutazásra vágyunk vasúton Európában, biztosan az Orient-Express jut róla eszünkbe, melynek kényelme, eleganciája felejthetetlen élményt garantál!
