Related Posts with Thumbnails

Friss topikok

Párizs, a klisék mögött

2014.05.07. 07:47 Qeki

Milyen elcsépelt utazási cél is ez… - gondolhatnánk. Hallottatok már a 21. század egyik legújabb betegségéről? Ez pedig nem más, mint hogy sok turista – főleg a Távol-Keletről érkezők — hatalmas elvárásokkal, romantikus ábrándokkal kelnek útra Európa legcsillogóbb metropoliszába; majd megérkeznek a kicsit koszos, annál inkább zsúfolt turistaparadicsomba, és belebetegszenek. Olyan ez kicsit, akár a kijózanodás: hasító, fájó ébredés az édes bódulat után.

Párizs (1).jpg

Tényleg rengeteg a „maciturista”: leginkább annak nevezhetnénk őket. Érdekes nevüket pedig úgy érdemelték ki, hogy az idegenvezetőjük mindig valamilyen plüssállatkák applikált egy hatalmas pálcára, onnan tudták, ki, hová tartozik. Nem igazán tudják egyébként, hol vannak, de ez sokakkal megesik, hogy elvesznek a sok látványosság között. Valószínűleg mindegyikük átéli ezt a fajta sokkot, amikor a „Fények Városába” látogat. Apropó, az idézett elnevezés a pezsgő szellemi, kulturális életből ered, nem pedig a szemkápráztatóan gyönyörű kivilágításra utal, mint azt sokan gondolják.

Párizs (2).jpg

Szóval várják ezt a romantikus, andalgós, klisékkel teli világvárost. Várják, ahogyan azt a megannyi klasszikus regény olvasása során elképzelték. Várják, ahogyan annyi filmkockán látták már. Várják, hogy ők is végre megélhessék.

Párizs (5).jpg

Lehetséges ez is, de ehhez a macskaköves utakat kell róni, igenis el kell tévedni, majd felmászni a művész negyed elkülönült hatalmas dombjára. Csodásak például a kiülős, megpihenős, kávéházak teraszai. Valóban, ilyen bájos helyeket nem nagyon találni itthon. Érdemes körülnézni a helyi piactereken, kóstolgatni, megízlelni az ottani életet. Rájöhetünk, hogy a franciák nem is olyan barátságtalanok, mint amilyennek általában titulálják őket, sőt igen készségesek. Elsétálhatunk a Sorbonne egyetem negyedéhez, vagy tehetünk egy romantikus kört a Szajna partján, ahol nagyon sok a kézműves bódé. Látni kell, és nem csak nézni. Akkor észrevehetjük az olyan elegánsra öltöztetett párizsi kislányokat, amilyeneket máshol a világon sehol sem találunk, meghallhatjuk az utcai zenészek csodás játékát, és az sem kizárt, hogy egy amatőr festő leszólít, üljünk modellt az aktuális képéhez. Egyedül itt találkozni például olyan ötvenes, aktatáskás, rohanó üzletemberrel, hetyke pink sállal a nyakában, aki az eltévedt idegeneket készséggel navigálja át a városon.

Párizs (4).jpg

Persze, a francia főváros még mindig megér egy misét, és lehet eufórikus élmény is. Hiszen annyi klisé, annyi tolongás, metró után loholás, és sorban állás után, még így is garantáltan életünk egyik legmeghatározóbb élménye közé sorolhatjuk azt, amikor az órák hosszat tartó, fárasztó utazás után először pillantjuk meg az Eiffel-tornyot. A maga pompájában, ragyogó fényeivel, vakuzó turistatömkelegeivel, kígyózó soraival, és iszonyatosan fárasztó biztonsági rendszerével együtt, szakadó esőben. Mert mind tudjuk, Párizs esőben a legszebb. Nos,
valljuk be! A lelkünk mélyén nagyon is szeretjük mi azokat a kliséket.

Párizs (3).jpgÍrta és fotózta: Zsoldos Diána



A bejegyzés trackback címe:

https://vilagutazo.blog.hu/api/trackback/id/tr256128730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.