Világutazó

David Coiffier legújabb time-lapse videójában a világ népszerű és kevésbé ismert helyeire kalauzolja el nézőit. Míg egyes helyek rögtön felismerhetők másoknál csak vakarjuk a fejünket hol is készülhetett. Íme, a lista: New York, Párizs, Les Petites Dalles - Normandia (sziklák és a strand), Martinik (felhők), Mare szigetek, Új-Kaledónia, Queyras, Alpok, Toscana (felhők), La Clusaz, Alpok, ("felhőtenger"), - Ladakh, India, és a Las Campanas, Chile (éjszakai égbolt).

Mától elérhető a Virtuális ’56 kiterjesztett valóság adatbázis, mely a megfelelő okostelefonon használva megmutatja a forradalom budapesti helyszíneit, és felvilágosítást nyújt az adott helyen történt eseményekről.

Az okostelefon beméri a saját GPS helyzetét, majd a beépített iránytű segítségével megmutatja a forradalmi helyszínek pontos helyzetét és távolságát, abban az irányban, amerre a telefon kamerája éppen néz. A "látótávolság" is állítható 100 méter és 5 kilométer között. Az egyes helyszínekre kattintva elolvasható az események rövid leírása, a Wikipedia 1956-ról szóló, díjnyertes szócikkéből.
 

 “A kiterjesztett valóság adatbázissal ahhoz a fiatal generációhoz szerettük volna közelebb hozni a forradalom eseményeit, akik számára az okostelefon mindennapi eszköz, a történelmet ugyanakkor porosnak, nehéznek találják – mondta el Sándor Szabolcs, a Virtuális ’56-ot létrehozó Karmamedia ügyvezetője. – Potenciálisan több százezer ember érdeklődését tudjuk így felkelteni 1956 iránt.”

A Virtuális ’56 használatához szükség van az Andriod és iPhone (valamint egyes Nokia és BlackBerry) okostelefonokon futó Layar programra, mely elérhető a http://layar.it/psdV9y címről.

 

Puente Nuevo, Ronda, Spanyolország

A kisvárost kettéhasítja a Tajo-szurdok, alján a Guadalevín hegyi patakkal.  José Martin de Aldehuela tervei alapján 42 éven át épült,1793-ban adták át. A sziklákon álló, 98 méter magas hid a 160 méter mély szakadék fölött ível át összekötve a régi és új városrészt.

Chengyang Bridge vagy Chengyang Wind-Rain Bridge, Kína

Ez egy különleges fedett híd, mely 1916-ban épült. A mólók kőből, a felső szerkezet elsősorban fából készült, az öt pagoda tetejét csempe borítja, és fából készült korlátok vannak mindkét oldalán. A híd teljes hossza 64,4 méter, és a folyosó  3,4 méter széles. A folyó feletti magassága mintegy 10 méter. A híd Chengyang-ban a Linxi folyón ível át. Az eredeti híd egy tűzvész alkalmával odaveszett, de rekonstruálták 1964-ben. Azóta is sokan dícsérik a Dong emberek fantasztikus építményét.

Kintai-kyo Bridge, Iwakuni, Japán

A Kintai-kyo Bridge egy  történelmi, fából készült híd,  Iwakuni-ban, a Yamaguchi prefektúrában, Japánban. A híd  1673-ban épült, öt egymást követő fa ívből, négy kőből épült mólóval, valamint két fa mólóval a száraz folyómedernél, ahol a híd kezdődik. A híd és a Iwakuni vár az egyik leglátogatottabb turisztikai hely Japánban.A  híd hossza 175 méter, szélessége 5 méter.
 

Ponte Vecchio, Firenze, Olaszország

A Ponte Vecchio egy középkori híd az Arno folyón Firenzében, Olaszországban. A 14. században épült, hírnevét a fecskefészekként oldalaihoz épített kis műhelyeknek köszönheti, ahol ötvösök, aranyművesek dolgoztak és dolgoznak ma is. A világ talán legismertebb hídja, mely gyönyörűen illeszkedik a városképbe.

Rialto, Velence, Olaszország

A Rialto hidat 1588-tól 1591-ig építették Velencében. A korábban itt álló két híd összeomlott.A Canal Grande legszűkebb kanyarulatának két partját köti össze. A híd és környéke már a középkorban is központi szerepet töltött be. 1854-ig ez volt az egyetlen hely, ahol gyalogosan is át lehetett kelni a csatornán.

Károly-híd, Prága, Csehország

Európa egyik legrégebbi hídját 1357. július 9-én kezdték el építeni azonban csak 1402-ben készült el.  A kőhíd a prágai Óvárost és a várba vezető Kisoldalt köti össze. Prága jelképe,  516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles, melyen 30 szobor látható.

Khaju Bridge Isfahan tartomány, Irán

A híd a 17. században 1650 körül épült, II. Shah Abbas építtette. 105 méter hosszú, 14 méter széles, 23 boltív van rajta, nyolcszögletű pavilonnal a közepén.
A híd gát funkciót is ellát, az alsó rész tartalmazza, látja el a  zár funkcióját, mely  szabályozza a víz áramlását.

Széchenyi Lánchíd Budapest, Magyarország

Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta.A Lánchíd 1839 és 1849 között épült háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd. Hossza 380 m, szélessége 14,5 méter. Az angol William Tierney Clark tervezte az építkezést névrokona  Adam Clark skót mérnök vezette.A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta és 1949-ben nyitották meg újra.Építése idején a világ egyik legkorszerűbb és legjobban merevített függőhídja volt.

Ponte San't Angelo, Róma, Olaszország

Ponte Sant'Angelo-t  Róma legszebb hídjának tartják. Hadrianus császár építtette, 134-139-ig épült. Teljes szélessége 10,95 méter, maga a híd 15 fokban-ban lejt. A hidat Péter és Pál apostol szobra, valamint 10 angyal díszíti. Az angyalok csak a 17. században kerültek a hídra amit Bernini és tanítványai alkottak.

 

Öreg-híd, Mostar, Bosznia-Hercegovina

Mostar a nevét jelképéről az Öreg-hídról kapta(most = híd, stari = öreg) A Mostari hidat 1566-ban fejezte be a török építész, Mimar Hajrudin a Nagy Szulejmán megbízásából.
Egy horvát tank rombolta le 1993. november 8-án a délszláv háborúban.Több éves nemzetközi munka (magyar, német, török, olasz, orosz )eredményeképpen visszakerült az eredeti helyére, eredeti formájában a mostari Öreg híd.

 Pont du Gard Nimes, Franciaország

Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet.A rajta szereplő felirat szerint Agrippa hadvezér és veje építtette Kr. e. 19-ben.  A Pont du Gard három, egymás felett elhelyezkedő árkádsorból áll. A háromszintű "híd" összesen 49 méter magas 275 méter hosszú. A legalsó szinten út vezet át, a legfelső szint tetején van a vízvezeték. Napjainkban is a közúti közlekedés része, a Gardon folyón lehet átkelni rajta.

Tower Bridge London, Anglia

1894. június 30-án avatták fel Londonban a város jelképévé vált Tower Bridge-t. A híd 1886-94 között épült Horace Jones és társa, John Wolfe Barry győztes pályázata alapján. 265 méter hosszú, 79 méteres fő- és kétszer 64 méteres szélső nyílású, kétszárnyú csapóhíd. A híd tulajdonképpen kettős híd: az alsó híd felnyitható, alatta tengerjáró hajók is elférnek. Eközben a gyalogosok a 43 méter magas felső hídsoron is közlekedhetnek.A híd tornyai az alapoktól mérve közel 90 méteresek, a víz feletti részük 60 méter. Felületi díszítésük neogótikus stílusú. 1894-ben a Tower-híd volt a legnagyobb felnyitható híd a világon.

 West Montrose Covered Bridge (Kissing Bridge) Ontario, Kanada

Ez Ontario utolsó fedett hídja, mely átíveli a Grand River-t. John Bear tervezte 1880-ban, 1881-ben épült meg és 1999-ben teljesen felújították. Hossza 198 méter.  "The Kissing Bridge"-nek is nevezik, mert zártsága és a lágy fény hatása romantikus érzést kelt az itt áthaladókban.

Pont Neuf, Párizs, Franciaország

Ez a legrégebbi szajnai állandó átkelő a francia fővárosban. A híd átvágja az Ile de la Cité szigetet, amely a középkor évszázadaiban Párizs szíve volt. Teljes hossza 278 méter, szélessége 22 méter és két különálló részre tagolódik: az öt boltívből álló rövidebb részre, az Ile de la Cité bal oldalán, és a hét boltívet számláló jobb oldali szakaszra. A pillérein kis bástyákkal épített, s így erődjelleget kapott híd építését III. Henrik király rendelte el, s az első kapavágást is az ő uralkodása alatt, 1578-ban hajtották végre. A vallásháborúk miatt sokat késett az építkezés, amit végül IV. Henrik alatt, 1607-ben adtak át a párizsiaknak.

Régi idők hídjai 2.

A következő videó Spanyolország lenyűgöző vidékére kalauzol minket. Mujika Aketxe 7500 fotóból állította össze ezt a szemkápráztató ötperces time-lapse videót. Naplemente, csillagos égbolt, felhő vonulás és tenger hullámzás - Kantábria, Bizkaia, Galicia és a Kanári-szigetek legszebb tájain.

Mai posztunk részlet egy remek beszámolóból, mely a Niagara-vízesést mutatja be igen szórakoztató stílusban.

Niagara is… is really something!”

- Jaal B. Ghandhi –

Témavezetőm a fenti mondattal engedett utamra, mikor engedélyt kértem a 3 munkanapnyi eltávozásra az északi „testvérekhez”, kik „oly közel állnak az USA-hoz”. Ennél jobban nem is lehet, és nem is kell kifejezni, hogy mit is jelent a Niagara, és milyen érzés a lábainál állni. Talán ezt érzi egy mezei pocok, amikor életében először lát vizelő elefántot, vagy egy mélán szundikáló pelikán a mellette a levegőbe csapó bálna farokuszony vízpermetének árnyékában prüszkölve. Nagyobb, mint ahogy elképzeled, kékebb, mint ahogy várod, és a megfigyelési távolsághoz mérten nedvesebb is, mint ahogy azt szeretnéd. Ami meglepő, hogy az előzetes képzelgés ellenére is meglepő a dolog, mint egy költségvetési vita, továbbá hogy viszonylag csöndes. Mi valamilyen okból kifolyólag féktelen hangrobajra számítottunk, amelyben beszélni sem tudunk egymással. Ez majdnem teljesült is, viszont az egyszerű elnyomás helyett a képződmény ezt azzal érte el, hogy látványával leejtette az állunk, amúgy olyan volt, mint egy hibrid Mustang lenne: erőteljes és csöndes…

 

Első megálló: Cave of the Winds. Ez az alkalmatosság egy lifttel kezdődne, ha előtte nem kéne magunkra ölteni a sárga esőkabátot, ami igencsak indokolt viselet. Az esőkabáthoz jár még egy gratis „szexi szandi”, ahogy a személyzet aposztrofálta a kis Niagara logós lábbelit, amit otthon majd nagyon menő lesz hordani a Balatonon. Már csak ezért is érdemes itt kezdeni, mert a többi helyen nem adnak ilyet, és nagyon kényelmes viselet a folytonosan érkező nedvességben, ami tetszőleges cipőféleséget eláztatna. Miután felettébb bájossá váltunk a viseletnek hála, jöhetett a lift, ami levitt minket egészen a vízszintig. Mindez nem a klasszikusan ismert, patkó alakú zuhatagnál történt, hanem a „kisebb” - már amennyire ennek a szónak van bármi értelme ebben a szövegkörnyezetben -, American Falls-nál. Odalent egy kiépített teraszrendszer helyezkedett el, amelyről alulról szemügyre vehettük a vízesést a légkör előttünk lévő 10 cm-es sugarú tartományának páratartalmát. Mikor nagy nehezen sikerült fókuszálni, és nagy frekvencián járatni az ablaktörlőket, lenyűgöző látvány tárult elénk. Gyakorlatilag előttünk dübörgött a felfoghatatlan sebességgel érkező habtenger. Ha ez a páratartalom és élmény nem elég az embernek – természetesen nem -, akkor 1-2 terasszal feljebb eljut a „Hurricane Deck”-re, ahol kis túlzással beáll a zuhogóba. Nyilván nem ténylegesen a vízesésbe, mert az úgy csapna agyon, mint az ipari váltóáram, de mindenképpen a zuhanyba (lásd: illusztráció). Az ember gyengének érzi magát ott.  

 

Visszatérve a felszínre megszabadultunk a csurom vizes esőkabáttól, és tovább masíroztunk a szebbnél-szebb kilátóhelyeken. Maga a befutó vadvíz is igen látványos, ha nem lenne a végén a világ egyik legismertebb természeti képződménye, akkor önmagában nagyszerű kirándulóhely lenne, de hát így… olyan a sorsa, mint Afellay-é a Barcelonában.  

A második megállónk a Maid of the Mist hajó volt, ami tekinthető a főattrakciónak. Itt egy még vastagabb kabátot kaptunk, és ezúttal kék kis törpékké váltunk. Nagyon jó volt a főszezonon kívül érkezni, ugyanis semmire nem kellett pár percnél többet várnunk. Felfértünk az első hajóra. Ezen a ponton el is oszlatnék egy városi legendát: teljesen mindegy, hogy melyik oldalon szállunk fel a hajóra, a kanadai és az USA felöli parton a kikötők gyakorlatilag egymással szemben vannak, a hajók típusa tökéletesen egyezik, miként az útvonal lényegi része sem különbözik egymástól. A kanadai part kicsit drágább, de ez a pillanatnyi árfolyamnak is köszönhető.  

A hajó először elhalad az American Falls előtt, újabb szögből bemutatván ezt a félelmetesen csodálatos képződményt. Majd tovább halad a patkó felé. A természet turista osztálya olyan munkát végzett, hogy minden idegenforgalomban érdekelt pénzhajhászó duzzogva adhatja vissza a szakmát: egyszerűen tökéletes ennek az objektumnak minden aspektusa! A hajó motorjai felbőgnek, a habok egyre vadabbakká válnak, a vízpermet folyamatosan hűti az izgalomtól felpezsdült arcokat – egyben megnöveli a Nikon, Sony, stb. fényképezőgyárak forgalmát… -, és itt tényleg szó szerint csak tátott szájjal néz az ember. Egy mesebeli világban állsz, ahol minden elcsendesül körülötted, csak a brutális erőt érzed a hajó alatt, és hallgatod a dübörgést… nem tudod hova nézz, mert mindenhol körül ölel a félkörben tornyosuló irtózatos vízfal, te pedig átérzed egy pillanatra, hogy mennyire hatásos lehetett Mózes attrakciója ott a Vörös-tengernél. Próbáltunk keresni egy megfelelő youtube videót, mert saját nem készült, de olyan ez, mint filmen nézni a 22-es csapdáját a könyv helyett…

Folytatásért és a további képekért kattintsatok ide!

Egy webkamera jóvoltából ma már a fotelból is figyelhetjük a világ legmagasabb hegyét. A napelemes webkamera 5643 méter magasan, a Kala Patthar hegyen helyezkedik el, mely az egyik legtökéletesebb hely a Mount Everest megfigyelésére. A hatalmas széllökéseknek és a bőven fagypont alatti hőmérsékletnek kitett berendezés a 600 méterrel alacsonyabban fekvő Ev-K2-CNR laboratóriumba küldi a képeket, ahonnan Olaszországba küldik tovább. A kutatók tervei szerint a kamera felvételei és a Mount Everesten elhelyezett környezeti érzékelők segítségével betekintést nyerhetnek a klímaváltozás folyamatába.
 

Ha te is kíváncsi vagy rá kattints a képre!

Ma az egyik leglátogatottabb turisztikai látványosság a perui ősi romváros, Machu Picchu (kecsua nyelven Machu Pikchu, "Öreg csúcs") .
1911-ben a Yale egyetem régész professzora Hiram Bingham perui kutatásai során szinte véletlenül akadt a városra és fedezte fel újra az egyik legszebb és legtitokzatosabb ősi helyet a világon.

Két hegycsúcs között a tengerszint feletti 2450 m magasságban helyezkedik el, alulról szinte láthatatlan és teljesen elzárt. A romterület nagysága 13km², a perui Cuzcótól mintegy 110km-re nyugatra található.
A rómaiakhoz hasonlóan az inkák is kiváló építészek voltak. A vörös gránitból gondosan megformált és mérnöki pontossággal összeillesztett kövekből (habarcs nélkül)  készített épületeik a tetejük kivételével fennmaradtak. A sokszögű kövek egymásba helyezve a földrengés hatását hivatottak csökkenteni. Keletkezését az 1450-es évekre teszik- a két híres inka uralkodó, Pachacutec, és fia, Tupac Yupanqui uralkodása idejére.

Machu Picchu hatalmas szertartási épületeivel és templomaival, házaival és sziklafaragványaival olyan volt, mint egy szinte megközelíthetetlen fellegvár.
A központi teret a palota, a Nap temploma foglalja el. A templom közepén egyetlen kőtömbből álló oltárral, neve Intihuatana, ahová a Napot kötötték. E téren foglal helyet a Háromablakos templom.

A városba vékony csatornákon jött a víz a hegyi forrásokból, fürdők és kutak épültek.Az egykori város ezer lakójának többsége lépcsőzetesen teraszos földműveléssel foglalatoskodott. Kokacserjét, burgonyát, kukoricát termeltek.
 

Az inka birodalom szimbólumát l983-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, 2007-ben pedig beválasztották a Világ Hét Új Csodája közé.

Sajnos egyre több veszély fenyegeti fennmaradását, ezért a perui hatóságoknak  2012. február 1. előtt be kell mutatniuk a Machu Picchu állagmegóvásáról készített terveket.
Naponta 2500-an keresik fel, amely túlságosan megterhelő  valamint egy közelben folyó útépítés is veszélyezteti. Az inka város alatt húzódik egy törésvonal.
Japán kutatók egy csoportja szerint a romváros egyes részei havonta egy centimétert süllyednek, ez pedig egy hatalmas földcsuszamlás előjele lehet, amely teljes egészében megsemmisítheti a várost. A heves esőzések is nagy károkat okoznak.
Fernando Astete, a Machu Picchu Természeti Park vezetője szerint összesen hat különböző zuzmófajt azonosítottak a romterületen, melyek valósággal beterítik a kövek felső rétegét. Elszaporodásukat a nedvesség és a szél, valamint az emberi jelenlét számlájára írják. Egy kb. ötven főből álló csapat csapdossa  bambuszvesszőkkel naponta a köveket, hogy az épületek károsítása nélkül próbálják megfékezni a zuzmóinváziót.
A 90-es években rövid ideig egyszer már engedélyezett helikopterjáratok hatására ritka fajok, például egyes orchideák és a kondorkeselyűk is eltűntek, ezért  Machu Picchu egész térségét repülésmentes övezetté (no-fly zone) nyilvánították.

Az amerikai Yale egyetem hosszú tárgyalások és pereskedés után elsőként 366 leletet szolgáltatott vissza (2011)Perunak,melyek a limai kormánypalotában lesznek kiállítva.

További képeket találtok és virtuális túrát is tehettek a következő linken: http://www.machupicchu360.org/machu-picchu-peru/virtual-tour-360-machu-picchu/
 

Az alábbi time-lapse technikával készített videón Dustin Farrell bemutatja Arizona és Utah fenséges hegyeit, geológiai képződményeit.

Landscapes: Volume Two from Dustin Farrell on Vimeo.

Megj.: Ha szaggat a videó, kattints a "HD" feliratra!

Jack Brauer lenyűgöző képsorozata a hegyek reflexióját tárja szemünk elé.

Olaszország déli részén, az olasz csizma sarkában bújik meg ez a csodálatos kisváros, mely a "Trullok fővárosa" címet kapta, és amely turisták ezreit vonzza e tájra. 1996-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította a trullokat Alberobello-ban, melyek a régmúlt idők egyedi kultúrájának fennmaradt bizonyítékai. A ma már világhírű kisváros a Puglia régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontjává vált.

Alberobello a Murgia-fennsíkon fekszik, két történelmi negyede (Rione Monti és Rione Aia Piccola) 1400 trullot foglal magába. A város létrejöttében nagy szerepe volt II. Giangirolamo di Acquaviva conversanói grófnak, aki nagy segítséget nyújtott az itt letelepedő parasztoknak, illetve az ide érkező menekülteknek. Azonban hogy elkerülje a birtokán lévő épületek utáni adózást, megparancsolta alattvalóinak, hogy csakis olyan házakat építsenek, amelyeket az adószedők érkezésekor könnyen el lehet bontani, és utána gyorsan vissza lehet építeni, így születtek a trullok.

A trullo a 14. század tradicionális itáliai építészet különlegessége. A kunyhó kizárólag a környéken található durván megmunkált mészkőből, száraz kő technikával épített (habarcs nélküli), henger vagy négyszögletes alaprajzú épület, melyet piramis vagy domború kúpos tető fed.

A tető két rétegből áll,a belső réteg nagyobb mészkősziklákból, a külső réteg pedig  mészkő táblákból, öntartó technikával készült, semmilyen tartószerkezetet nem használva az építéshez. A dupla réteg biztosítja, hogy a víz ne folyjon be a tetőn. A csúcsokat gomb-szerű zárókővel fedték be. A tetőre gyakran festettek különböző szimbólumokat. Könnyen szétszedhetőnek kellett lenniük, hogy egyszerű kőhalommá lehessen alakítani őket. A vastag falaknak és az apró ablakoknak köszönhetően nyáron hűvös volt, télen pedig tartotta a meleget.

A legősibb trullo  Locorotondoban található: Trullo Marziolla(1559)

A legtöbb trullo komoly felújításra szorul, hogy a mai igényeknek megfeleljen, de csak szigorú előírások betartásával lehet elvégezni a felújításokat, tekintettel a világörökségi státuszra. A renoválási munkálatokban leginkább az olasz mesteremberek jártasak. Az utóbbi években hírességek, politikusok vásárolják fel a felújított trullokat. Ez az ősi építészeti különlegesség hatalmas népszerűséget hozott e vidéknek.