Ma az egyik leglátogatottabb turisztikai látványosság a perui ősi romváros, Machu Picchu (kecsua nyelven Machu Pikchu, "Öreg csúcs") .
1911-ben a Yale egyetem régész professzora Hiram Bingham perui kutatásai során szinte véletlenül akadt a városra és fedezte fel újra az egyik legszebb és legtitokzatosabb ősi helyet a világon.

Két hegycsúcs között a tengerszint feletti 2450 m magasságban helyezkedik el, alulról szinte láthatatlan és teljesen elzárt. A romterület nagysága 13km², a perui Cuzcótól mintegy 110km-re nyugatra található.
A rómaiakhoz hasonlóan az inkák is kiváló építészek voltak. A vörös gránitból gondosan megformált és mérnöki pontossággal összeillesztett kövekből (habarcs nélkül)  készített épületeik a tetejük kivételével fennmaradtak. A sokszögű kövek egymásba helyezve a földrengés hatását hivatottak csökkenteni. Keletkezését az 1450-es évekre teszik- a két híres inka uralkodó, Pachacutec, és fia, Tupac Yupanqui uralkodása idejére.

Machu Picchu hatalmas szertartási épületeivel és templomaival, házaival és sziklafaragványaival olyan volt, mint egy szinte megközelíthetetlen fellegvár.
A központi teret a palota, a Nap temploma foglalja el. A templom közepén egyetlen kőtömbből álló oltárral, neve Intihuatana, ahová a Napot kötötték. E téren foglal helyet a Háromablakos templom.

A városba vékony csatornákon jött a víz a hegyi forrásokból, fürdők és kutak épültek.Az egykori város ezer lakójának többsége lépcsőzetesen teraszos földműveléssel foglalatoskodott. Kokacserjét, burgonyát, kukoricát termeltek.
 

Az inka birodalom szimbólumát l983-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, 2007-ben pedig beválasztották a Világ Hét Új Csodája közé.

Sajnos egyre több veszély fenyegeti fennmaradását, ezért a perui hatóságoknak  2012. február 1. előtt be kell mutatniuk a Machu Picchu állagmegóvásáról készített terveket.
Naponta 2500-an keresik fel, amely túlságosan megterhelő  valamint egy közelben folyó útépítés is veszélyezteti. Az inka város alatt húzódik egy törésvonal.
Japán kutatók egy csoportja szerint a romváros egyes részei havonta egy centimétert süllyednek, ez pedig egy hatalmas földcsuszamlás előjele lehet, amely teljes egészében megsemmisítheti a várost. A heves esőzések is nagy károkat okoznak.
Fernando Astete, a Machu Picchu Természeti Park vezetője szerint összesen hat különböző zuzmófajt azonosítottak a romterületen, melyek valósággal beterítik a kövek felső rétegét. Elszaporodásukat a nedvesség és a szél, valamint az emberi jelenlét számlájára írják. Egy kb. ötven főből álló csapat csapdossa  bambuszvesszőkkel naponta a köveket, hogy az épületek károsítása nélkül próbálják megfékezni a zuzmóinváziót.
A 90-es években rövid ideig egyszer már engedélyezett helikopterjáratok hatására ritka fajok, például egyes orchideák és a kondorkeselyűk is eltűntek, ezért  Machu Picchu egész térségét repülésmentes övezetté (no-fly zone) nyilvánították.

Az amerikai Yale egyetem hosszú tárgyalások és pereskedés után elsőként 366 leletet szolgáltatott vissza (2011)Perunak,melyek a limai kormánypalotában lesznek kiállítva.

További képeket találtok és virtuális túrát is tehettek a következő linken: http://www.machupicchu360.org/machu-picchu-peru/virtual-tour-360-machu-picchu/