A 
tavasz első ünnepét, a húsvétot (svédül: Påsk) a svédek nagyrészt családi, baráti körben, a hétvégi házaikban töltik vagy a hegyekben, egy napfényes sieléssel. A hívő katolikusok megemlékeznek Jézus szenvedéseiről, keresztre feszítéséről és feltámadásáról. Húsvétot megelőző péntekre virradó éjjel eljön a boszorkányok ideje, ilyenkor a gyerekek boszinak öltöznek, kifestik az arcukat, házról-házra járnak, énekszóval kívánnak boldog húsvétot. A háziak cukorkával kedveskednek nekik.
A görögkeleti vallás legfontosabb ünnepe a húsvét, általában 1-2 héttel későbbre esik, mert 
a keleti ortodox egyház másképp használja a naptárat, de ebben az évben egybe esik. A nagypéntek szigorú nap, csak olajbogyót, zöldséget és kenyeret ehetnek a hívők. Szombaton a görög családok a keményre főtt tojásokat pirosra festik. Amikor éjfélkor megszólal a Jézus feltámadását hirdető harangszó, az ünneplők választanak egy-egy piros tojást, amelyet csak három ujjal foghatnak meg, majd a szomszédjuk kezében lévőt el kell törniük. A piros tojástörés húsvét napján egész Görögországban szokás. Versenyeznek, szórakoznak, kinek marad ép piros tojása a verseny végén.
A bécsi schönbrunni kastély, Sissi egykori lakhelye látványos húsvéti vásárnak (Ostermarkt) ad otthont, amelyre a bejáratnál felállított, dekorált óriástojás már messziről felhívja a figyelmet. Az évről évre megrendezésre kerülő vásárban több mint 45 kiállító kínálgatja portékáit a tradicionális kézműves tárgyaktól,a színes húsvéti tojásokon át egészen a süteményekig. A kisebbek marcipánból húsvéti nyulat, tojást készíthetnek cukrászok segítségével vagy kézműves-foglalkozásokon próbálhatják ki magukat, és természetesen nem maradhat el húsvéti tojásvadászat sem. A felnőttek ezalatt jazzkoncerteket hallgathatnak, kulináris ínyencségeket kóstolgathatnak vagy éppenséggel illatos szappanok és gyertyák kínálatából válogathatnak. Hagyományos húsvéti vásár van a Freyungon is, amelynek fő jellegzetessége a negyvenezer tyúk-, fürj- és kacsatojás alkotta tojáshegy. A művészi alkotásoktól a giccses csodákig minden megtalálható itt.
A spanyologszági Sevillában húsvét előtti vasárnapon kezdődik a Semana Santa, mely idén március 27. és április 4. közé esik, a legfontosabb ünnepnek számít az országban, különösen Andalúziában. A körmenet évente 1 millió turistát vonz. Az egy hétig tartó körmenetek során a különféle testvériségek csúcsos süvegálarcba öltözve vezeklő felvonulásokat tartanak. Vállukon több tonna súlyú ereklyéket cipelnek (szobrok,keresztek stb.). Néhányan béklyót erősítve bokájukra teszik meg az utat így emlékezve Jézus keresztútjára és kínjaira. A húsvéti körmenet ámulatba ejtő, ahogy a színes csuklyások kavalkádját (este fáklyákkal, gyertyákkal) nézzük és hallgatjuk a zenei aláfestést (bár nem ritka, hogy egyes csuklyás csoportok csendben vonulnak), mindeközben pedig érezhetjük a tömjén illatát.
