Madagaszkár egyik legkülönlegesebb természeti képződménye a tsingy, ami a helyiek nyelvén annyit jelent: "ahol nem járhatunk gyalog". A tsingy egy mészköveken létrejött karszttípus, mely az évezredek alatt a csapadék oldásos tevékenységének eredményeként jött létre.
A 30 méteres tűszerű képződményeket, mély erdős szurdok tagolja és az átszivárgó esővíz mély barlangokat vájt ki. A szigeten több helyütt is találkozhatunk ezekkel a tűerdőkkel: Ankaranai-, Bemarahai-, Namoroka- és Bemarivo karszton. Szerencsére ellentétben a sziget többi részével ez a zord vidék áthatolhatatlanságával távol tartja az embert, de számos állatnak és növénynek nyújt otthont. Az Ankarana alatt élnek a Föld egyedüli barlanglakó krokodiljai, melyeknek a száraz évszakban a föld alatti folyók nyújtanak menedéket. Nem jelentenek nagy veszélyt az emberre, mert a barlangokban lévő alacsony hőmérséklet miatt igen "lassúak" ellentétben a vastag bőrű angolnákkal, melyek igen agresszívak gyakran támadnak meg gumicsónakokat. A Bemarahai Tsingy Nemzeti Park a Világörökség része, ami a szigeten őshonos húsz makiféle közül számos fajnak ad otthont, köztük a Decken-szifakanak (képen) és a véznaujjú makinak is. A sziget madár-, kétéltű- és hüllővilága is igen sokrétű és sérülékeny, amit jól mutat, hogy a világ valaha volt legnagyobb madarát, az Elefántmadarat az 1600-as évekre kipusztították. Madagaszkáron kívül Brazília, Új-Guinea, Nyugat- és Kelet-Ausztrália, Sarawak (Malaysia), Tanzánia és Kenya területén is találunk hasonló karsztképződményeket.
