Az ökoturizmus egyik kedvelt formája az adrenalin függő turisták számára a cápaturizmus. A cápák egyharmadát veszélyezteti a kihalás főleg az orvhalászat miatt. Tény, hogy veszélyes ragadozók jól jövedelmező üzletágat jelentenek élve is, de az állatvédők és biológusok is felhívják a figyelmet, hogy hosszútávon a cápaturizmus megváltoztathatja természetes viselkedésüket, ami szintén negatívan hathat túlélésükre.
Dél-Afrika partjait joggal nevezhetjük a cáparajongók Mekkájának. Eddig körülbelül 126 cápafajt figyeltek meg a környéken, a legnagyobb népszerűségnek kétségtelenül a nagy fehér cápa örvend. A nagy fehér cápák kedvelt helye az élelemben (fókák, pingvinek stb.) gazdag partvidék, különösen a Fóka-sziget, ahol a mindössze 400 méteres sziklazátonyon akár 60 ezer dél-afrikai medvefóka is összezsúfolódik, így ez a legmegfelelőbb hely a megfigyelésükre. A legmerészebbek a hajók oldalához erősített ketrecben lemerülve ismerkedhetnek meg a hírhedt cápákkal. Mivel a fehér cápák a felszínen táplálkoznak, így nincs szükség búvárgyakorlatra, mindösszesen neoprén ruhába kell bújnunk és snorkel felszereléssel beállni a ketrecbe és várni felbukkanásukat. A ragadozókat halvérrel, és a csak beetetésre szolgáló csalival vonzzák a ketrechez, ami azt jelenti, hogy az utolsó percben kirántják a cápák szája elől a húsdarabot. Szigorú előírásokat kell betartani a túravezető cégeknek, az állatokat szigorúan tilos etetni, ellenkező esetben bevonják az engedélyüket.
Bizonyos helyeken lehetőség van a nem kevésbé veszélyes kékcápákkal szabadon együtt úszni láncruhában, de választhatunk kevésbé veszélyes tigris- vagy bikacápákat is. Mexikóban pedig a világ legnagyobb cápáját a cetcápát csodálhatjuk meg, hatalmas mérete ellenére ez a legveszélytelenebb az emberre nézve, mivel csak planktonokkal táplálkozik.
A cápák szívesebben táplálkoznak tonhallal vagy fókákkal, mint emberrel, azonban minden merülésnek vannak kockázatai. A vadállatok kiszámíthatatlanok, így, hogy ne érje a cápaturistákat meglepetés mielőtt közelebbről megismerkednének ezekkel az állatokkal, oktatáson kell részt venniük, ahol felkészítik őket a váratlan helyzetekre. Cápaturizmus ellentmondásos téma, sokan ugyanis attól tartanak, hogy az ember megjelenése káros hatással lesz, a tengeri ökoszisztémában a tápláléklánc csúcsát elfoglaló cápákra. A cápák száma ugyanis a mesterségesen rendelkezésre álló élelemtöbblet miatt emelkedni fog, ezzel pedig súlyosan megváltozhat a természetes ragadozó-zsákmány ciklus. Másik aggodalomra okot adó dolog a cápák természetes viselkedésének megváltozása, erre hívják fel a figyelmet a biológusok. A beetetés miatt a táplálékszerzést összekötik a hajók és emberek jelenlétével, így míg eddig csak véletlen folytán kerültek kapcsolatba az emberrel, a turizmus hatására adaptálódnak és a viselkedésváltozások súlyos hatással lehetnek, akár növelve a cápatámadások gyakoriságát. Egyes helyeken, mint a San Francisco-tól nem messze fekvő Farallon-szigetek körüli vizeken betiltottak minden csalogatási módszert (halvér stb.) ezzel is védve a cápákat a turisták kíváncsiskodó tekintete elől.
A 2010-es Foci Vb idejére a Dél-Afrikából induló cápatúrákra a foglalások száma megduplázódott, azt is mondhatjuk beteltek a hajók. A cápaturizmus méreteit jól jelzi, hogy olyan utakat is szerveznek, amelyek során a kalandvágyó turisták két hét alatt végigjárhatják az összes fontosabb afrikai zátonyt. Amellett, hogy ez a fajta turizmus igen veszélyes, rendkívül költséges is. Tehát igen mélyen az zsebünkbe kell nyúlni, ha akár csak néhány percig látni szeretnénk ezeket a nagyszerű állatokat.
képforrás:goinoffsafaris.com.au,Gianluigi Guercia,Dan Kitwood
