A Yucatán- félszigetet mészkő építi fel, ennek következtében felszíni folyók nem tudnak kialakulni, mert az esővíz többségét a mészkő elnyeli, földalatti barlangokat vájva. Amikor egy-egy ilyen barlang teteje beomlik, kialakul a cenote vagyis víznyelő.

A Yucatán-félszigeten élő maják számára egykoron ezek a víznyelők jelentették az egyetlen ivóvízforrást, szent helyként tisztelték és az esőistennek (Chac) áldozatokat mutattak be. A félszigeten közel 8000 cenote található, az egy méter mélytől a 150 méter mélyig. Kristálytiszta vizüket a mészkő szűrő hatásának köszönhetik. Többségében édes vizűek, vízutánpótlást az esővízből nyerik, mely lassan áramlik utat törve a tenger felé, így számos helyen sós és édesvíz egyaránt megtalálható.
A Karib-tenger kedvelt üdülőhelye a Maya Riviéra, melynek területén több mint 500 cenote található, melyek kedvelt helyei a búvárok és a cenotek élővilágát kutató biológusoknak. Az elmúlt évek kutatásai során a Texas A&M Egyetem  tudósai számos érdekességre bukkantak, jégkorszakbeli állati csontokra illetve maja korabeli tárgyakra és emberi csontokra, így alátámasztva, hogy egykor  valóban áldozatok bemutatására is használták. Élővilágát tekintve közel 40 új fajt jegyeztek fel, melyek alkalmazkodtak a különleges környezeti feltételekhez.

A búvárok számára az egyik legcsodálatosabb látványt nyújtó vízelnyelő az Angelita cenote. Ami a helyet különlegessé és misztikussá teszi egy 2-4 méter vastagságú hidrogén -szulfát réteg, amely kb. 28-30 méteres mélységben, víz alatti folyó látszatát keltve kanyarog. Ez az édesvíz és sósvíz határa, a réteg alatt már sós, tengeri víz van.

képforrás:Anatoly Beloshchin