Nagyon közel, Bosznia és Hercegovina fővárosábn igazi keleti hangulat uralkodik. Szarajevó elnevezés a török „saray” szóból ered, ami annyit jelent, hogy palota. Szarajevó város nevét több nyelven is használják: Sarajevo (bosnyákul, szerbül, horvátul) ; Сарајево (cirill írásmóddal) és Saraybosna (török nyelven). Lakossága összetételét túlnyomórészt bosnyákok, majd szerbek és horvátok teszik ki. A városban muszlim, ortodox, római katolikus és zsidó vallás uralkodik. Aki szeretne egy ilyen etnikai és vallási ötvözet része lenni, annak feltétlenül meg kell látogatnia ezt a várost.
Szarajevóban nagyon sok látnivaló van. Legnevezetesebb ucta az óvárosban található Baščaršija. A Baščaršija a 15. században épült meg, amikor Isa-beg Isaković megalakította a várost. Számos kávézónak, étteremnek (csevabdzsinica, burekdzsinica) ad helyet ez az utca. Háromszor jártam eddig Szarajevóban, és minden egyes alkalommal azt észleltem, hogy az emberek sokkal lazábbak, nyugodtabbak mint Európa más városaiban.
Baščaršija főutca
Baščaršija téren található a Sebilj (jel. arabul szökőkút). Mehmed-paša Kukavica emelte fel 1754-ben, de 1852-ben tűz következtében leégett. 1891-ben a cseh Aleksandar Vitek építész tervrajzai szerint újraépítették. A legenda szerint aki iszik ebből a kútból, az vissza fog térni Szarajevóba (velem is így történt). Nagyon sok ember fordul meg itt nap mint, és mégis van ennek a helynek egy megnyugtató jellege. Aki már járt ott, érti, hogy miről beszélek.
A Sebilj forrás
A szarajevói bazár (jel. arabul piac) varázsolja az igazi keleti hangulatot. Különböző mesterségek találhatók itt meg: fazekasok, lakatosok, ötvösök stb.
Bazár
A Tašlihan egy volt kő karaván-szeráj, amelyet 1540-1543 között építettek. A szeráj perzsa eredetű szó, aminek jelentése palotaegyüttes. Szarajevói szerájon belül hazai és külföldi árusok üzletei működtek. Sajnos 1879-ben leégett és használhatatlanná vált. A képen látható maradvány maradt meg az egykori Tašlihan szerájból.
Írta és fotózta: Anita