Dubaiból, hajnalban indul a busz Muscat felé. A határon kutyás vizsgálat, senki nem bukik meg. Egyszerű, ingyenes vízumkészítés, ami kellemes meglepetés a dubai-i írisz fényképezéses, sorba állós beléptetés után. Az ománi utak nem éppen az autós közlekedés szegényes terepe, a körforgalmakban mindenhol pazar építmények, az elválasztó sávban növényzet, ami abban az éghajlatban komoly gondozást igényel. Nem beszélve a gyakorta a városok között is sorakozó kandeláberekről, az éjszakai fényárban történő autózáshoz adják a világosságot. Omán olajtermelő állam, talán itt a megoldás.
Omán zászlaja két keresztbe fordított kard, díszes övvel és rituális tőrrel. A fehér szín a békét és a jólétet jelenti. A vörös a hetvenes éveke előtt használatos ománi zászlóról származik, amely egyszínű vörös lobogó volt, és az idegen hódítók elleni küzdelmet jelképezte. A zöld a Dzsebel Ahdrára (a Zöld-hegységre) és a termékenységre utal.
Muscatban egy kis öbölben kis szálloda. Az öblöt körben keretező hegyek oldalában körbástyás erődök őrködnek a város felett. Az esti világítás a látványt még mesebelibbé teszi.
A helyi bazárban beszerezhető a helyi öltözet alapvető két kelléke. a speciális fejfedő, amit csaknem minden ománi férfi visel, valamint a bojtos disdása, a teljes testet fedő hosszú ing.
Muscat környéke is sok látnivalót tartogat. Halászfalu, zöldségpiaccal. Omán - az erődök országa. nagyjából 500 van az országban Az ország területén körülbelül 500 vár található, ebből 60 van restaurálva. Bár a portugáloknak nagy befolyásuk volt az omani várak építésében, csupán 3 erődítmény, ami valóban portugál építmény. A legtöbb vár az iszlám előtti korból származik. Bahla vára Unesco világörökség, helyreállítva és fantasztikusan berendezve. Keresztül a hegyeken, a wadikban - gyönyörűséges völgyeken át vezet az út vissza Muscatba.
Masirah, csaknem lakatlansziget felé menet, a Wahiba - a vörös sivatag homokdűnéit nem lehet kihagyni. A sivatag hihetetlen színekben pompázik. Az úton tábla, vigyázat teve! Persze meg is jelent, semmitől nem zavartatva magát, kényelmes tempóban kelt át az aszfalton.
A sziget messziről látszik, teljes kivilágítás, az is kiderül, hogy még repülőtere is van. Hát ennyire volt lakatlan. A tengerpartja csodás, a pihenés napja. Mintegy 1000 km-es út Salallahig.
Salalah a tömjén városa, sok minden a tömjénről szól, van múzeuma, és a bazárban ezer változatban kapható.
A környéken zarándok hely is van - Jób sírja, valamint a környéken található káprázatos természeti képződmény, Tawi Atayr víznyelő.A Salallahtól néhány kilométerre lévő Taqah homokos tengerpartján búcsúzunk ettől a csodavilágtól.
Írta és fotózta: Farkas Imre (facebook.com/UtazzPixelekkel)
