Bahrainből az iráni nagyvárosba Sirázba vezetett az utunk. Eddig a Shiraz egy nagyon finom bor fajtát jelentett számunkra, ez most jelentősen megváltozott.

De a név azonosság nem véletlen, mert a szőlőfajta perzsa eredetű, és belőle kitűnő ribizke és keserű csokoládé illatú vörösbort készítenek a világ bor termelő vidékein. Ma ennek itt nem láttuk nyomát, lévén az iszlám nem engedi az alkohol fogyasztását.

 Az első esténk a bazárban telt. Talán nem annyira meglepő, de kínai áruk nem voltak, viszont hihetetlen mennyiségű - igazi kézműves termékek a végelláthatatlan folyosókon.

Másnap Naks-i Rusztembe vezetett az utunk. Itt nyugszanak Irán - iszlám előtti időszakának egyik legismertebb uralkodói - Darius perzsa király és fia Xerxes a sziklafalban lévő monumentális sírokban. Darius Krisztus előtt 485-ben halt meg, Xerxes Krisztus előtt 460-ban. Talán még emlékszünk a thermopülai és a szalamiszi csaták történetére. E csaták vesztese volt Xerxes. 

Van a közelben - Paszargadaiban még egy monumentális síremlék, ez az Óperzsa Birodalom alapítójának, Nagy Kürosznak a nyughelye, aki Krisztus előtt 559 től 576-ig uralkodott.

 Persepolis - a romváros szintén a közelben található, építését még nem fejezték be, Nagy Sándor hódításakor állítólag tűzvész pusztította el. Persepolis volt a szakrális főváros, itt ünnepelték a perzsa új évet - ami a tavaszi napéjegyenlőség idején lehetett, itt fogadta az uralkodó a hatalmas birodalmának követeit, itt adták át az ajándékaikat. A romváros éjszakai kivilágítása lenyűgözött bennünket.

Siráz, a sok kerttel és gyümölcsfával rendelkező várost az irániak a rózsák, a bor, a költészet, és a szerelem városának tartják. ennek szellemében jártuk a várost. Voltunk az Eram palotában, Szádi és Hafiz költők mauzóleumában, ott találkoztunk egy idős szent emberrel.

 Az iszlám 652-ben hódította meg a Szászánida Birodalmat. Az iszlamizáció mélyreható változásokat okozott a kultúrában, a tudományban és az iráni társadalom szerkezetében: a felvirágzó perzsa irodalom, filozófia, orvostudomány és művészet az újonnan alakuló muszlim civilizáció lényeges eleme lett.  A mohamedán világban a péntek a "vasárnap" vagyis az ünnepnap. A városok legfontosabb mecseteit általában Péntek mecsetnek hívják. Sirázban fő mecsetnek is ez volt a neve, megcsodálhattuk az iszlám kerámia művészet remekeit.

Nem maradhat el fürdő és a perzsaszőnyeg említése sem. Úgy adódott, hogy egy olyan helyre állított korabeli fürdőben jártunk, ahol történetesen szőnyeg kiállítás volt. A fürdő terei nagyszerű hátteret biztosítottak a gyönyörű szőnyegeknek.

Fotók és szöveg: Farkas Imre (facebook.com/UtazzPixelekkel)

Az esti séta során még láttunk egy fényárban úszó, a hívőket váró színpompás mecsetet.

Következő város: Yazd. Folyt. köv.