Szicília a Földközi tenger legnagyobb szigete, és annak csaknem a geometriai közepén található. Az őslakosok - sicanusok és siculusok voltak, de egészen biztosan a központi elhelyezkedés az oka, hogy az ebben a medencében élő csaknem összes népcsoport - punok, görögök, rómaiak, arabok valamilyen módon szerepeltek a sziget történelmének alakításában, sőt a medencébe az óceán felől érkezők - a francia normannok is másfél évszázadig tudták kezükben tartani. Az európai királyságok is egymás kezéből vették ki a Szicília képletes kapujának kilincsét, a német, francia, spanyol királyi családok és még a Habsburg-ház is uralkodhatott, végül 1860-ban Garibaldi partraszállása után csatlakozott az akkoriban születendő egységes olasz királysághoz. ma is az egységes olasz államhoz tartozik, nincsenek elszakadási kísérletek, de a lakosság azért külön szicíliainak tartja magát.
Kissé borzongató érzés a maffiáról, vagy ahogy itt sokan nevezik - a Cosa Nostráról híres vagy elhíresült földre lépni, de az idelátogató nem igen vesz észre semmi különöset.
Cataniai repülőtérről indulva Taormina az első megálló. Nagy izgalommal várja mindenki a város keleti domboldal sziklájába a görög korban épített- a római korban átépített színház romjainak látványát. Nagyon kíváncsiak vagyunk, a Csontváry Kosztka Tivadar -A taorminai görög színház romjai - című képéről ismert tájra. Kicsit csalódnunk kell, mert a technika és a mindenek feletti szórakoztatás eszközei sajnos a csodálatos látványba igencsak beletaposnak.
Tormina és Giardini Naxos két összetartozó város. A távoli füstölgő Etna előterében Giadini Naxos kikötője a parton, míg mögötte Taormina városa a domboldalakon húzódnak meg.
A két város a múlt század óta Szicília egyik legismertebb és legszebb fürdőhelye, köszönhető panorámájának, kitűnő klímájának, a terméskőből épült templomoknak és a ma többnyire szállodaként működő villáknak és középkori jelleget megőrző hangulatának. Példaként a Duomo San Nicolo és a Palazzo dei Duchi di Santo Stefano.
Messina az olasz csizma fejénél lévő szoros szicíliai kikötője. Cefalùt mindjárt a tenger partján, egy meredek szikla tövében találjuk központjának szinte érintetlen középkori magjával és kedvelt homokos strandjával.
Katedrálisát a normannok királya, II. Roger kezdte építtetni 1131-ben. Sohasem készült el teljesen, 1471-ben a három íves főkapu és mögötte a gótikus előcsarnok. A katedrális legrégibb részének gazdagon díszített a szentélyt tartják.
A kis város fölé emelkedő sziklán találhatóak Himera nevű görög város romjai. A romokhoz felmászva festői panoráma tárul elénk Cefalùról, a tengerpartjáról és a környező hegyvonulatokról.
Palermóhoz közel található Bagheria. A városka XVIII. században épült villáinak köszönheti hírnevét. Talán a legérdekesebb a paloták közül az 1715 körül épített VillaPalagonia. Rögtön szembeötlik az udvart körítő kerítésen lévő különös szobrok - törpék, szörnyek, állatok, furcsa alakok. A nagy terem felülete teljes egészében, padlótól a mennyezetig, különös hatást keltően, kővel van burkolva.
