Keith Loutitand és Jarbas Agnelli munkája ez a fantasztikus tilt-shift videó Rio de Janeiro-ról és a karneválról. A videó remek imázsfilmbe illő jelenetekkel kezdődik, majd a 2. percben elszabadulnak a csípők és megkezdődik a felvonulás, ahol King-Kong mellett feltűnnek a birodalmi rohamosztagosok és még számtalan különleges lény és alkotás. HD on és élvezzétek a bulit!
A videó a 2011-es karneválról készült!
Zanzibár évszázadok óta a világ egyik legnagyobb fűszertermelője. A sziget legnagyobb része ma is fűszerültetvény, illatos szegfűszeggel, curryvel,szerecsendióval, gyömbérrel, borssal és cardamommal. Kellemes, mámorító illatuk körüllengi Zanzibárt és a környező szigeteket.
Trópusi gyümölcsöket, ananászt, mangót, banánt, narancsot, mandarint, avokádót, papaját, grapefruitot (citrancs), jackfruitot, csillaggyümölcsöt, passiógyümölcs (maracuja) termesztenek.
A szigetek bővelkednek a tenger ajándékában: színes korallzátonyokban, tengeri fűtelepekben, mangrove-erdőkben, homokos strandokban, sokféle halfajtában (szardínia, szardella, illetve ajóka, rája, tonhal, makrahal vagy makréla, ajakoshal, cápa, tőkehal, angolna, papagájhal...) alligátorteknősben, tintahalban és polipban, több féle kagylóban, osztrigában, tengeri rákokban, homárban... A lakosság 25%-ának jelent megélhetési forrást a halászat.
Leírhatatlanul csodálatos homokos tengerpartok, fantasztikus trópusi növényzet jellemzi, a partot kókuszpálmák övezik, melyek szépségük mellett alapanyagot bitosítanak a szövéshez, építkezéshez, étkezéshez és iváshoz. A zanzibári házak teteje (főként vidéken) makuti-pálma zsúptető, mely pálmalevelekből készül.
A középső partszakaszt, a széles, hosszú, fehérhomokos Kiwengwa Beach-et a világ legszebb partjának választották.
A Jozani erdő Zanzibár középső részén található, ez a rezervátum az élőhelye a ritka, és éles visításáról könnyen felismerhető Vörös Colobus majomnak, bozótmalacoknak, és a „láthatatlan” zanzibári leopárdnak (utoljára néhány évvel ezelőtt látták).
Érdemes hajóval átlátogatni a kisebb szigetekre is, hiszen érdekes látnivalók fogadják az utazókat. Híresek például, a kis szigetek között húzódó színes korallmezők, 1994-ben létrehozták itt a Tengeri Nemzeti Parkot 16 hektárnyi területen, ahol a bátor látogatók búvárkodva ismerhetik meg a korallzátony csodálatos és egyedülálló élővilágát.
Ellátogathatunk Changu szigetére, ahol található egy börtön, innen ered a sziget neve is. Ezt az intézményt 1893-ban építették, s érdekessége hogy sohasem használták a helybéliek, mégis nagyon büszkék rá. Itt nézhetjük meg az aldabrai óriásteknősöket, melyet a Seychelles-szigetekről telepítettek át a szigetre.
Évszázadok óta Zanzibár egy misztikus és varázslatos álom, " mesés kelet ", a világ legromantikusabb helyszíne, amit a türkizkék tenger,a fehér homokos érintetlen tengerpart tesz felejthetetlenné az idelátogatóknak.
A Zanzibar-szigetvilág a kelet-afrikai Tanzánia partvidékétől 35 km-re az Indiai óceán ölelésében fekszik. Zanzibar jelentése „a feketék földje”, mely az arab „Zinj”-fekete és „barr”-föld jelentésű szavakból ered.
Zanzibárt Pemba, Unguja, valamint számos kisebb sziget együtt alkotja, de mivel Unguja a legnagyobb és legfejlettebb, ezt nevezik Zanzibarnak.
Ezt az egzotikus kis gyöngyszemet még nem fedezte fel a tömegturizmus, azonban kedvező helyzetének köszönhetően régóta a „világ közepének” számít és bár nem Ázsiához tartozik, mégis a „mesés Kelet” részét képezi.
Egy időben a zanzibári kikötő volt az egész kontinens egyik legfontosabb állomáshelye, ahol elefántcsonttal, teknőspáncéllal, ébenfával, fűszerekkel megrakott hajók várakoztak hogy aztán kelmékkel, ruhákkal, gyöngyökkel, kínai porcelánnal, selyemmel, fegyverekkel, borral, búzával térjenek vissza.
A hajók nem csak zanzibári ritkaságokat szállítottak, hanem a kontinensről érkező drága árukat is, pl. leopárdbundát, orsszarvúszarvat, szálfát, aranyat és rabszolgákat.
A kereskedelem felélénkülése szükségessé tette a kikötőkhöz tartozó települések megerősítését és fellendülését.
Zanzibár kikötője a mai napig nagy forgalmat bonyolít, hiszen a kereskedelem 90%-a hajókon, a dhow-okon folyik.
Zanzibár szigete 20 000 éve lakott s valószínű, hogy első lakói az afrikai kontinensről érkeztek. A régi város központja a „Mji Mkomwe” (óváros), az egyik leghíresebb és legnagyobb kulturális központja Zanzibarnak, az angol neve Stone Town (Kőváros).
A Kőváros köré később vályogházak épültek, ahol az újonnan érkezők telepedtek le. Ez az egyetlen ma is működő ősi város Kelet-Afrikában, mely az UNESCO Világörökség részét képezi.
A Kővárosban sok régi épület található, köztük az Arab Erőd, melyet 1698-1701 között építtettek az ománi arabok. Az erőd hatalmas épülete látogatható, s egy szabadtéri színház működik benne.
Az anglikán templom az egykori rabszolgapiac helyén épült. Mangapwani volt a neve azoknak a kamráknak, ahol a rabszolgákat őrizték, szörnyű körülmények között szűk pincében láncra verve. Amelyik rabszolga kibírta az körülményeket elég erősnek bizonyult így eladhatták. Ston Town volt a rabszolga-kereskedelem központja Afrikában.
A Palota Múzeum hófehér épülete az 1890-es években épült a szultáni család részére. 1911-ben a szultán hivatalos rezidenciája lett, Szultáni Palotának hívták, 1994-től mint múzeum funkcionál.
A Csodák Palotája az erőd mellett található, egy négyzet alakú, több emeletes épület, oszlopsorokkal és erkélyekkel, tetején óratoronnyal. 1883-ban építették itt volt először elektromos világítás, folyóvíz és lift, ezért a helyiek stílusosan csak Csodák Palotája néven emlegették.
A Kereskedők Háza a XIX. században épült az óváros központjában. Az öt emeletes építmény minden szintjét hagyományos balkoni vesz körül. Eredetileg az indiai kereskedők tulajdonában állt, majd később a szultán családjának birtokába került, a közelmúltban pedig eredeti állapotához hasonlóan felújították és szállodaként üzemel. Nevét pedig átkeresztelték Szuahéli Házra.
Dr. Livingstone háza 1860-ban épült. David Livingstone brit orvos, misszionárius és talán a leghíresebb afrikakutató itt tervezte meg utolsó felfedezőútját.
Már 915-ben egy arab utazó említette írásaiban, hogy a szigeten hemzsegnek az elefántok, később 1295-ben Marco Polo is feljegyezte, hogy "rengeteg az elefánt Zanzibaron!" Mára az elefántok, mint számos más állatfaj, teljesen kihaltak a szigeten ám emléküket még mindig őrzik a különleges ajtók. Ezek egyik fajtája a Indiai más nevén Gujarati ajtó, amelyek több, négyzet alakú zsaluból állnak. Sokat közülük sárgaréz szögekkel vertek ki: ez az indiai szokásnak a szigeti változata lehetett és a harci elefántok támadása ellen szolgált védelmül.
Arab - A második típusba az arab ajtók tartoznak, amelyek a koránból vett idézetekkel és muszlim szimbólumokkal vannak díszítve. Szinte az összes ajtón fellelhető a datolya, ami a jólét és bőség jelképe, gyakori a lótuszvirág és a szimbolikus lakat is, mely utóbbi az ördögi lelkektől védi a házat.
Egy 1980-as felmérés szerint a szigeten nyolcszáz ajtó létezett érintetlen formában, ma már mindössze ötszázhatvan található. Számuk az 1964-ben kitört a forradalom miatt csökkenhetett. A legrégebbi faragott ajtó 1694-ből származik és jelenleg a Béke Emlékmúzeum bejárata.
Zanzibar talán leghíresebb szülötte Freddie Mercury, a Queen énekese, aki 1946 szeptember 5.-én látta meg a napvilágot. Szülőházát ma is emléktábla díszíti.
Holnap Zanzibar természeti szépségeit ismerhetitek meg érdemes velünk tartani!
A Kondor-Túra Társaság oszlopos tagja Gyurgyó tavaly fekete-tengeri motoros kalandjait ismerhetitek meg. A túra teljes történetét itt olvashatjátok!
Sokféle vonzalom hajthat embereket eddig nem látott tájak, ismeretlen ismerősök, idegen kultúrák felé. A megismerés öröme, a kalandok átélésének bizsergető érzése, vagy akár egyfajta önigazolás, hogy képes valami szokatlant véghezvinni. Vannak, akiket ennél sokkal profánabb célok vezérelnek: söröscímke- és hűtőmágnes-gyűjteményük gyarapítása a céljuk. Gyurgyó barátunk ez utóbbiak közé tartozik. Egy magányos lovag kalandjai a Fekete-tenger körül, hetedhét országon keresztül. Románia-Bulgária-Törökország-Grúzia-Örményország-Oroszország-Ukrajna-Erdély.
Motozin
A második napon el is érkeztem az út csúcspontjáig, amikor is a Duna-deltához közel egy városban sikerült beleborítani magam egy 3 méter mély gázgödörbe.
Élő túrabeszámoló március végén a Motorkiállításon, a Motozin standján.
Az orient szó keletet jelent, az Orient Express-t nevezhetnénk akár keleti expressznek is.
A Párizs és Konstantinápoly (a mai Isztambul) közötti vasúti összeköttetés megteremtésében nagy szerepet játszott a nyugat-európaiak érdeklődése a Kelet iránt, valamint az Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal kiépítésének vágya.
A múlt században a vonatozás egy életforma volt, és ezek között is az Orient – Express valódi különlegességet jelentett elegáns vagonjaival, titokzatosságával. Még ma is, a XXI. század rohanó világában, az Orient – Express egy romantikus, felejthetetlen élményt nyújt a világ néhány leglátványosabb táját átszelő utazással.
A legendát egy belga bankár, Georges Nagelmackers keltette életre, aki 1872-ben - amerikai mintára - létrehozta a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (Compagnie Internationale des Wagons-Lits), majd 1876-ban átszervezte . Ugyancsak amerikai modell szerint az akkori legkorszerűbb, forgóvázas kocsikat szerezte be, amelyeket azután minden elképzelhető kényelemmel és pompával felszerelt. Munkája eredményeként a háló- és étkezőkocsik messze meghaladták az amerikai példa eleganciáját és kényelmét.
A belga királyt sikerült az átszervezett társaságba főrészvényesként megszereznie, így az uralkodó áldását adta az oroszlános királyi jelkép használatára, amely a kocsik oldalát ma is díszíti.
Az Orient Expressz 1883. június 5-én indult első útjára a Párizs-Konstantinápoly útvonalon (Várnától Konstantiápolyig hajóval kellett az utat megtenni). Óriási publicitást hozott az Orient expressznek ez az út, amely 3186 km leküzdését kínálta minden korábbi lehetőségnél gyorsabban és elegánsabban.
A századforduló idején fénykorát élte a vasúti utazás, az Orient Express is 1889. és 1914. között volt a legnépszerűbb és a légfényűzőbb, akkoriban így nevezték: „Roi des Trains, Trains des Rois” (A vonatok királya,a királyok vonata).
Híre bejárta az egész világot, kocsijaiban koronás fők és államférfiak váltották egymást. A királyok közül sokan azt a luxust is megengedték maguknak, hogy különkocsiban utaztak az Orient expresszen. A vasúttársaság örömmel tett eleget minden kívánságuknak és gond nélkül hozzákapcsolta az uralkodói szalonkocsikat az express vagonjaihoz. Ferdinánd bolgár fejedelem vonatimádó volt, aki országának területén még a mozdonyt is vezette! Ugyancsak különkocsiban utazott II. Friedrich bádeni herceg; egy maharadzsa kedvéért titokban kapcsoltak lefüggönyözött pluszkocsikat az Orient expresszhez, hogy ő és mind hét felesége zavartalanul utazhasson Párizsból Konstantinápolyba.
1906-ra elkészült a világ akkori leghosszabb alagútja, a 20 kilométer hosszú Simplon-alagút, amely jelentős mértékben lerövidítette a Párizs és Velence közötti menetidőt. 1921-re az Orient Expressz már meghosszabbított útvonalon, Simplon Orient Expressz néven egészen Isztambulig közlekedett.
A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útvonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A vonat 1924-ben tért vissza eredeti útvonalához, amelyhez 1939-ig, a második világháborúig hű maradt, majd 1948-ban újra visszaállt az eredeti útvonalhoz. Ugyanebben az évben megindult a Balt-Orient expressz, amely Stockholmot kötötte össze Szófiával. A második világháború után azonban az Orient expressz nem az volt már aminek indult: a vonat elveszítette igazi luxus jellegét.
A híres vonatot egy amerikai vasútbarát vállalkozó, James B. Sherwood mentette meg a feledéstől. 1977-ben megvásárolta az Orient Expressz két hálókocsiját és újraélesztette a legendát: 35 hálókocsit, ülőkocsit és étkezőt újíttatott fel, és valóra váltotta álmát, 1982. május 25-én a Venice Simplon Orient Expressz elindult első útjára Londonból Velencébe.
1977-től megindult a nosztalgia-Orient expressz, amely a Simplon-Orient vonalán halad. Az Orient expressz időről-időre "betér" Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvaron méltó tiszteletadással fogadják.
A legendás vonat Agatha Cristie-t is megihlette. 1929-ben az Orient Express Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt, ahol tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán, a falvakból szereztek élelmet az ott rekedt utasoknak. Ez adott ötletet állítólag az írónőnek a "Gyilkosság az Orient expresszen" című regényhez, melyet Sidney Lumet megfilmesített.
Az egyik legnagyobb botrány az expressz történetében az 1891-es rablótámadás volt. Athanasos, a görög rablóvezér és bandája kisiklatták az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon.
Ha egy romantikus, kalandos luxusutazásra vágyunk vasúton Európában, biztosan az Orient-Express jut róla eszünkbe, melynek kényelme, eleganciája felejthetetlen élményt garantál!
A szerelemlakat nem egy hóbort,ugyanis egy ősi kínai hagyomány szerint, ha a szerelmesek lakatot helyeznek el egy véget nem érő láncon vagy kerítésen, szerelmük örökké fog tartani. Napjainkban, a fiatal párok több ezer különböző módon imádkoznak az örök szerelemért. Ezek egyike, hogy egy lezárt lakatot elhelyeznek együtt egy kerítésen, láncon, miközben a kulcsokat együtt eldobják.
Ez a szokás ma már mindenhol népszerű Európától Észak-Amerikán át Ázsiáig körbejárva a világot.
Mount Huang, Kína
A Huangshan hegység Kína középső-déli részében fekszik. Huangshan igen népszerű hely a nászutas ifjú párok, szerelmesek és turisták körében is. A hegyen szinte minden fémből készült láncon lakatok ezrei lógnak, melyet a szerelmesek helyeznek a láncra a kulcsot pedig a völgybe hajítják.
Ponte Vecchio, Firenze
Firenzében a Ponte Vecchio közepén álló Benvenuto Cellini-szobor kerítésére aggatják a lakatot a szerelmes helyiek és turisták, a lakat kulcsát pedig az Arno folyóba dobják. A szokás állítólag firenzei tiszti iskolásoktól ered, akik a Ponte Vecchio hídjára lakatolták öltözőszekrényük lakatját a diplomaosztást követően, ezzel búcsúzva el tanulóéveiktől.
Ponte Milvio, Róma
Rómában Valentin napon sok szerelmes hosszú évek óta egy hídon ad randevút egymásnak, hogy egy közösen lezárt lakattal szentesítsék érzelmeiket. Szerelmük kulcsát a fejük fölött hátrahajítva a Tevere vízébe dobják. A szerelmesek szerint a hídra felcsatolt lakat mindörökre összeköti őket. Kezdetben a híd vaslámpáihoz erősítették a lakatokat, miután azonban a tömérdek lakat súlya alatt kidőlt egy lámpaoszlop, direkt erre a célra felállítottak egy vaskorlátot. Az újkori szokást a rómaiak szerint egy népszerű spanyol film, a "3 méterrel az ég felett " című alkotás ihlette. (Sajnos ma már nem lehet lakatolni a hídon.)
Pont de l'Archevêché, Párizs
A 2000-es évek elején kezdtek megjelenni az európai városokban a szerelem-lakatok. Az eredeti párizsi hely a Pont des Arts gyalogoshíd volt, melyen a Louvre-tól át lehet gyalogolni a Szajnán. De egy évvel ezelőtt eltűntek róla egyik napról a másikra.
A szerelmesek azonban új randevúhelyet találtak a Pont de l'Archevêché-t, amely a Notre-Dame székesegyháztól ível át a Szajnán. Birtokba is vették s szalagok és több ezer lakat díszíti a korlátot.
A Montmarte környékén egy kicsi parkban van egy fal - LE MUR DES JE T'AIME -, amelyre gyerekek által a világ 250 nyelvén fel van írva: „szeretlek” .
Luzskov-híd, Moszkva
A moszkvai Luzskov hídon egy lenyűgöző lakat-erdő található. A több fa-szerű szobrot már céltudatosan telepítettek ide. Azóta a "Szerelem vagy Lakat fa" hatalmas népszerűségnek örvend és mint romantikus idegenforgalmi célpont vált ismertté.
Hohenzollern-híd Köln
Az első szerelmi lakatokat 2008-ban helyezték el, és azóta Európa egyik legnépszerűbb úticéljává vált, ahol a szerelemesek nevükkel gravírozott lakatokat helyeznek el az örök szerelem reményében.
Seoul Tower, Szöul
Seoul Tower egy igazán romantikus hely és turisztikai célpont is egyben. Magával ragadó kép, ahogy a lakatokat összeállították mint egy karácsonyfa. A koreaiak romantikus emberek és a fiatalok itt fogadnak örök szerelmet a páros lakatolással.
Pécs, Magyarország
Talán a pécsi lakatfalról már sokan hallottatok. Az 1980-as években jelentek meg az első lakatok Pécs belvárosában. A kerítés a Janus Pannonius utcában található, amely a Széchenyi téri Gázi Kászim pasa dzsámiját és a Pécsi székesegyházat köti össze.
A leghíresebb lakatot négy éve helyezte el szerelmük jelképeként a Pécsre látogató spanyol trónörökös pár, Felipe de Borbón spanyol trónörökös és felesége Letizia Ortiz Rocasolano hercegnő.
A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza és a kereszténység térhódítását követően is megmaradt.
Farsang idején, s kiváltképp a böjt kezdetét megelőző néhány napban (amit farsangfarkának is neveznek) természetesnek számít a vidámság, a jókedv, ilyenkor az átlagosnál jóval gyakrabban rendeznek bálokat, különböző mulatságokat.
Íme egy kis kedvcsináló!
Velence, Olaszország 2012. február 11-21.
1980-ban, kétszáz évnyi szunnyadás után élesztették fel a Velencei Karnevált. Aki ellátogat ezeken a hétvégeken Velencébe, megismerheti egy varázslatos, romantikus város farsangi forgatagát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. 1979 óta a látogatók száma évről évre nő, az ünnepségsorozat utolsó hétvégéjén a legzsúfoltabb.
Egy múlt évi posztban már bemutattam a karnevál eseményeit, íme néhány érdekesség.
Kanári-szigetek, Tenerife, Santa Cruz ,Spanyolország 2012. február 12-26.
A Kanári-szigeteken minden évben több karnevált is rendeznek, a legnagyobbak Tenerifén és Gran Canarián zajlanak. Tenerifén minden évben 10-14 nappal hamvazószerda előtt rendezik a karnevált, amint Santa Cruzban véget ér, máris kezdődik Gran Canarián a következő. Lanzarotén március elején indul a Carnival Fiesta, rá két hétre pedig Fuerteventura a soros.
A santa cruz-i karnevál egyike a világ legnagyobb fesztiváljainak, melyet minden év februárjában rendeznek meg. 1980 óta ez a karnevál a turizmus közkedvelt célpontja. Tenerife arra törekszik, hogy ez az esemény is a Világörökség részét képezze.
A rendezvények legtöbbjére a kikötőben kerül sor. A fesztivál hatalmas nyitóünnepséggel kezdődik, ami éjjel éri el tetőpontját, amikor az emberek díszes ruhákba öltöznek és hajnalig táncolnak. Számtalan program színesíti a hangulatot, ilyen a szépségkirálynő, a karneváli királynő illetve hercegnőválasztás.
Az egész karnevál egy nagy szardínia eltemetésével végződik, ez az "Entierro de la Sardina", amely egy több ember által hordozott hatalmas fa konstrukció, az ezt kísérő férfiak és nők feketébe öltöznek és az úton a tenger felé hangosan kiabálnak és jajgatnak, majd ezután a petárdákkal teli szardíniát elégetik, így egy hatalmas tűzijáték keretében búcsúznak a karneváltól.
Nizza, Franciaország 2012. február 12-24.
A Nizzai Karnevál több száz éves hagyományokkal rendelkezik, előzményei a középkorba nyúlnak vissza. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai Karnevál alapja. Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon.
Mára a karnevál Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, az 500 000 ezres lakosú városba kb. 1.200.000 látogatót vonz évente.
Az első napon minden évben új témát („királyt") jelölnek ki, amely meghatározza az esemény arculatát, a felvonulók díszeit, ruháit, táncait. A karnevál idei főszereplői a XXX. Londoni Olimpia jegyében a sportok lesznek.
A karnevál egyik izgalmas része a nizzai és a környékbeli virágtermesztők és kereskedők színpompás virágfelvonulása (a Debreceni Virágkarneválhoz hasonlóan). A színes jelmezbe öltözött felvonulók a legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építményeket több száz virággal teljesen befedve vonulnak az utcákon.
A Promenade des Anglais sétányon a virágok csatáján (batailles de fleurs) a menet résztvevői a közönséget és egymást is megszórják a januárban virágzó mimózával.
A karnevál harmadik része a Fények Fesztiválja, amikor a karneváli kocsik díszesen kivilágítva vonulnak végig Nizza belvárosán.
A két hét alatt a felvonulások több alkalommal is megismétlődnek. A Nizzai Karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége, mikor is a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és egy hatalmas tűzijáték kíséretében elégetik.
Basel, Svájc 2012.február 26- március 02.
Az igazi, hagyományos Basler Fasnacht, azaz a baseli farsang a tradicionális Morgestraich-hal, (melynek jelentése kb. ma reggel elhúzom a nótádat; egyébként ez a farsang nyitánya) kezdődik.
A középkorból eredő FasNacht – a furcsa farsangot Baselben minden év márciusában rendezik. A híres bázeli farsang mindössze három napig tart „Die drey scheenschte Dääg“- a legszebb három nap. Az egész város megőrül, éjfélkor kezdődik a mulatság. Mindenki beöltözik, kihunynak az utcai fények, teljes sötétség borul a városra és pontosan hajnali 4 órakor a tamburmajorok vezetésével indul a menet: "Morgestraich - vorwärts marsch!" és elindulnak a város különböző pontjairól a felvonulók, végig az utcákon, csak a jelmezek, kis lámpások, "laternák", fáklyák adják a fényt, mint egy fényfolyó mutatva, merre vonul a menet.
Baselben a három nap alatt szigorú szabályok szerinti menetrenddel és az öltözékekre vonatkozó szabályokkal több felvonulás is van kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Este látható pl. az úgynevezett "Guggemusik" - koncert, ami nem felvonulás, hanem állókoncertet adnak a klikkek (Clique): fúvósokból és ütősökből álló zenekarok játszanak közismert régi és új dallamokat. A témákat képileg feldolgozó és megjelenítő "laternák"-at később a Münsterplatzon a székesegyház előtti téren állítják ki.
Rijekai Karnevál, Horvátország 2012. január 17- február 19.
Horvátország legnagyobb fesztiválja több mint százezer turistát vonz a városba. Már az 1900-as években is színes, jelmezes felvonulások jellemezték Rijekát.
A látogatók nagy számának köszönhetően 1995-ben a Rijekai Karnevál teljes jogú tagja lett az Európai Karneválvárosok Szövetségének.
A hagyományok szerint a rendezvénysorozat minden évben Hamvazószerdáig tart, s az egy hónap alatt számos kulturális és sporteseményt kínál (rally autó felvonulás, showboard verseny, Gyerekek karneválja stb.)a látogatóknak. A farsangi mulatság a Rijeka Karnevál Királynőjének megválasztásával, és a város kulcsainak átadásával veszi kezdetét, az elkövetkező hetekben pedig kiállításokat, koncerteket, különféle bemutatókat és álarcos mulatságokat rendeznek. A fesztivál leglátványosabb, legizgalmasabb eseménye az álarcos karneváli felvonulás.
Mohács, Magyarország 2012. február 16-21.
A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A balkáni eredetű sokácok hazájukból hozták magukkal a népszokást, mely Mohácson tovább formálódott míg elnyerte a mai alakját. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket.
A Busók fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot viselő alakok. Jellemző ruházatuk a bundájával kifordított birkabőr, melyet derékban lánccal vagy kötéllel kötnek össze, erre aggatnak egy vagy akár több kolompot is, fehér, szalmával kitömött vászongatyájuk van, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek, vállukon tarisznya lóg.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.
Néhány hete a belgiumi Gentben rendezett 2012-es Fényfesztivál több mint fél millió embert vonzott. Az esemény fő attrakciója és leglátványosabb alkotása a 30 méter magas 55 000 LED-ből álló fénykatedrális, a Luminarie De Cagna volt. A katedrális működéséhez mindössze 20 kWh energia szükséges.
Elhagyatott helyek: Balestrino,Liguria régió, Savona tartomány, Olaszország
Az egykor szép napokat látott Balestrino Északnyugat-Olaszországban , a Ligur -tenger partjától kb.7 km-re, csodálatos környezetben fekszik 650 m tengerszint feletti magasságban.
Már a paleolit korban is lakott terület volt, később a római helyőrség nyomai fedezhetők fel a fellelhető leletek alapján. A IX. században a San Pietro Dei Monti bencés apátság birtokában volt a település és virágzó mezőgazdasági termelés folyt a faluban, később a XII. században a Del Carretto családhoz került.
Az impozáns mór stílusú várat a XVI. században Del Carretto márki építtette, melyet a későbbiek folyamán többször átépítettek. A kapujához macskaköves út vezet, ahol valaha egy felvonóhíd állt. A várat masszív várfal vette körül, bástyákkal, tornyokkal.
A márki uralkodása alatt, a feudális időkben a település gazdasági fejlődésnek indult, gazdagodott: malmok, olajsajtoló-, mész-kemencék épültek. A vár lábánál láthatók a falu régi házai, terei.
1860 körül mintegy 800-850 ember élt itt, akik a földrajzi adottságokat kihasználva a környéken fejlett mezőgazdasági termelést folytattak (teraszos művelés), olajfaligetek és gyümölcsösök váltogatták egymást.
A 19. század végén az északnyugat-olaszországi területeket többször is földrengés rázta meg . A legsúlyosabb katasztrófa 1887-ben történt, a Richter-skála szerint 6,7 erősségű rengés Savona tartomány több kisebb települését is szinte a földdel tette egyenlővé, Balestrino sem maradt érintetlen. Jelentős károkat szenvedett, a hegy omlásnak indult, a házak falai megrepedeztek.
Végül 1953-ban a város felkerült az "elhagyatott listára". A "geológiailag instabil" volta miatt a maradék lakosság (kb. 400 fő) is elköltözött a biztonságosabb nyugati oldalra, ahol letelepedtek és felépítették az új várost.
%C3%BAj%20falu.jpg)
A panoráma magával ragadó látványt nyújt, a hajdani vár, az utcák, a piazzák őrzik egy rég elmúlt életmód nyomait.
