Elhagyatott helyek: Balestrino,Liguria régió, Savona tartomány, Olaszország
Az egykor szép napokat látott Balestrino Északnyugat-Olaszországban , a Ligur -tenger partjától kb.7 km-re, csodálatos környezetben fekszik 650 m tengerszint feletti magasságban.
Már a paleolit korban is lakott terület volt, később a római helyőrség nyomai fedezhetők fel a fellelhető leletek alapján. A IX. században a San Pietro Dei Monti bencés apátság birtokában volt a település és virágzó mezőgazdasági termelés folyt a faluban, később a XII. században a Del Carretto családhoz került.
Az impozáns mór stílusú várat a XVI. században Del Carretto márki építtette, melyet a későbbiek folyamán többször átépítettek. A kapujához macskaköves út vezet, ahol valaha egy felvonóhíd állt. A várat masszív várfal vette körül, bástyákkal, tornyokkal.
A márki uralkodása alatt, a feudális időkben a település gazdasági fejlődésnek indult, gazdagodott: malmok, olajsajtoló-, mész-kemencék épültek. A vár lábánál láthatók a falu régi házai, terei.
1860 körül mintegy 800-850 ember élt itt, akik a földrajzi adottságokat kihasználva a környéken fejlett mezőgazdasági termelést folytattak (teraszos művelés), olajfaligetek és gyümölcsösök váltogatták egymást.
A 19. század végén az északnyugat-olaszországi területeket többször is földrengés rázta meg . A legsúlyosabb katasztrófa 1887-ben történt, a Richter-skála szerint 6,7 erősségű rengés Savona tartomány több kisebb települését is szinte a földdel tette egyenlővé, Balestrino sem maradt érintetlen. Jelentős károkat szenvedett, a hegy omlásnak indult, a házak falai megrepedeztek.
Végül 1953-ban a város felkerült az "elhagyatott listára". A "geológiailag instabil" volta miatt a maradék lakosság (kb. 400 fő) is elköltözött a biztonságosabb nyugati oldalra, ahol letelepedtek és felépítették az új várost.
A panoráma magával ragadó látványt nyújt, a hajdani vár, az utcák, a piazzák őrzik egy rég elmúlt életmód nyomait.