Görögország déli részén fekszik Olümpia, a kezdetek kezdetének színhelye. Az ókor legfontosabb sporteseményét itt tartották Kr. e. 776-tól rendszeres időközönként, minden olimpiászban (négyévente).

                                                          Héra istennő temploma

Az ókori olimpiai játékokon nem voltak csapatsportok, csak egyéni versenyzők küzdöttek a győzelemért. A győztesek olajágakból font koszorút, elismerést, pénzt és szobrot kaptak, melyet a szülővárosukban állítottak fel. Olümpia területe semleges és sérthetetlen volt, az ókorban a sportjátékok ideje alatt a háborúk is "szüneteltek". Az ókori olimpiákon a nők nem vehettek részt. Kr.e. 261-ben jegyezték fel az utolsó olimpiát. A kereszténység elterjedésével minden pogány rendezvényt, így az ókori olimpiát is betiltották, mert a játékok egyfajta tiszteletadás volt Zeusz előtt.  

Az Altisz (Szent Hely), és annak környéke, valamint a stadion található a rommezőn.
A bejárata előtt találunk egy emlékoszlopot, itt nyugszik Pierre de Coubertin báró bebalzsamozott szíve.  Ő kezdeményezte az újkori olimpiák megtartását, s tőle származik a híres mondás : „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.” A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre szintén az Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére. Az olimpiai játékok szimbólumát, az öt karikát is ő tervezte 1913-ban. Az összefonódó öt karika szimbolizálja az öt kontinens Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália és Európa egységét. A karikák a sport alapelveit jelképezik: a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget.  Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) Az első újkori olimpiai játékokat 1896. április 6 - 15. rendezték Athénban.

Az ásatási terület

Zeusz-templom (az  Altisz központi helye)

A győzelmi emlékmű Kr. e. 468 körül épült.  Zeusz, a görög mitológia főistenének szobrát Pheidiasz készített Kr.e. 435-ben, mely csaknem az egész templomot elfoglalta.  A szobor a trónon ülő Zeuszt ábrázolta, jobb kezében Niké győzelmi figuráját, bal kezében jogarát tartva. A 13 méter magas szobor az ókori világ 7 csodája közé számított (elefántcsontból készült, amit aranyréteggel borítottak be, trónját cédrusfából faragták) éveken keresztül hívők ezreit vonzotta a világ minden tájáról. II.Theodosius császár a szobrot lebontatta, Konstantinápolyba szállíttatta, ahol egy tűzvészben pusztult el.

Pheidiasz műhelyének romjai

Gümnaszion (Tornacsarnok)

A gümnasziont két oldalról oszlopsor határolja. Valószínűleg ezen a helyen tartották az edzéseket. Az olümpiára a résztvevőknek kilenc hónappal a verseny előtt meg kellett kezdeniük a felkészülést. Az utolsó hónapban már Olümpiában folyt a felkészülés.

Palaisztra (Küzdőtér, edzés helye)

Az Kr.e. 3. század végén épült, és oszlopai szinte hiánytalanul megmaradtak.  A szabályos négyzet alapú, minden oldalán 66 m hosszú és dór oszlopcsarnok szegélyezte, belső udvara fedett volt, ahol a birkózók, diszkoszvetők, gerelyhajítók eső vagy forróság idején is edzést tarthattak. Innen nyíltak a ión oszlopos öltözők, az olajozó- és fürdőhelyiségek.

Stadion(Versenypályák)

Az Kr.e. a 4. században épült stadion, aminek bejárata ma is szinte teljes épségében látható. A pálya 192,25 m hosszú és 30 m széles. A mészkőből készült startköveket is megtalálták, két párhuzamos vájata van, ez könnyítette meg az elrugaszkodást.  

Hippodrom (Lóverseny-, kocsiversenypálya)

2008-ban a Német Régészeti Intézet kutatócsoportja találta meg a lóversenypályát, a kutatók szerint a lóversenypálya Olümpiában az akkori legnagyobb sportlétesítmény volt.

Philippeion

Philippeion, Kr. e. 328. évi khairóneiai győzelme emlékére emelt körtemplom. Mára csak az alapja, néhány oszlopfő, pár plafontöredék, cserepek maradtak meg.

Bouleuterion (Tanácsház)

A Tanácsház (Bouleuterion) volt a versenybíróság székhelye, 24 × 14 méteres udvarában állt az Esküvédő Zeusz (Zeusz Horkiosz) kezeiben villámot tartó szobra. Ez előtt tettek esküt a versenyen indulók és a versenybírák is, hogy a szabályokat betartva, becsületesen vesznek részt a versenyen.

Leonidaion

A naxoszi Leonidász által emelt vendégház Olümpia legtágasabb épülete volt, itt szállásolták el a játékok előkelő vendégeit.

Az Olümpiai Régészeti Múzeum az ásatási terület mellett a domb tetején áll.

Páratlan szépségű gyűjtemény (a mendéi Paioniosz híres Szárnyas Niké szobra, Praxitelész híres Hermész szobra, a Pheidiasz-műhely leletei és számos értékes lelet).

A mai Olümpia alig 400 lakosa főleg az idegenforgalomból él.
Olümpia ma Görögország egyik legjelentősebb régészeti helyszíne, az UNESCO Világörökség része.

Müron Diszkoszvető (bronz másolat)

Héra istennő temploma és oltára közötti területen tizenegy papnőt jelképező nő végzi az olimpiai fáklya meggyújtásának ünnepségét, korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint. A fáklyát a Nap sugaraival egy fém parabolatükör segítségével gyújtják meg, a napsugarakat egy pontba fókuszálva. Aztán az első futó megindul az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lánggal.
És ma megérkezik a láng a XXX. nyári olimpiai játékok színhelyére Londonba és megkezdődik a 2012 Londoni Nyári Olimpia.

London az első város, amely háromszor rendezhet újkori nyári olimpiát, mivel korábban 1908-ban és 1948-ban is a sportesemény házigazdája volt.