A 14. labdarúgó Európa-bajnokságot Ukrajna és Lengyelország közösen rendezi 2012. június 8. és július 1. között.
Az ukrán fővárosban Kijevben lesz az Európa-bajnokság fináléja, három csoportmérkőzést, és egy negyeddöntőt is itt tartanak a fővárosban.

A Kijevben tartott mérkőzések helyszíne az Eb legnagyobb és az egyik legmodernebb futballstadionja a felújított Olimpiai Stadion, melyet 1923-ban építettek és a legutolsó felújítása után 2011 októberében adták át. A Kijev szívében található 70 050 fő befogadására alkalmas modern stadionban számos étterem, bár várja a szúrkolókat, mely olyan tetőt kapott, ami takar minden egyes ülőhelyet.

Kijev, Olimpiai Stadion

június 11., hétfő:
Ukrajna-Svédország 20:45 óra, Kijev

június 15., péntek:
Svédország-Anglia 18 óra, Kijev

június 19., kedd:
Svédország-Franciaország 20:45 óra, Kijev

negyeddöntő

június 24., vasárnap:
Anglia-Olaszország 20:45 óra, Kijev

döntő:
július 1., vasárnap 20:45 óra, Kijev

A mérkőzések közötti időt kihasználva egy kis ízelítő az ukrán főváros leghíresebb látnivalóiból.
Érdemes elidőzni a számtalan gyönyörű történelmi emlék között s élvezve közben egy nagyváros pezsgő életét!

Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa, az 5. században a korai keleti-szlávok alapították.
A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség a kelet-európai térség első szervezett állama volt és a 9. század végén jött létre. A kialakuló Kijevi Rusz a 12. századig tartó aranykort hozta el Kijevnek.
A Dnyeper folyó két partján fekszik, eredetileg csak a folyó jobb partjára települt a város, de a 20. században a bal partra is átterjeszkedett. Az õsi város súlyos károkat szenvedett a II. Világháború alatt, számos pótolhatatlan építészeti és mûvészeti kincs semmisült meg.
1991-óta a független Ukrajna fővárosa.

Kijev központját (Függetlenség Tere 1991 óta) még az 1830-as években alakították ki. A tér központi eleme ma egy hatalmas fehér oszlop, melyet 2001-ben helyeztek el, tetején egy női alakkal, mely a Függetlenséget szimbolizálja.
A Glóbuszt, a "földalatti város"-t a téren látható üvegkupolák jelzik a felszínen.

Kijev a pravoszláv vallás bölcsője tele sok szép templommal és kolostorral. A templomok aranyozott kupolái festői látványt nyújtanak.

Az óváros leghíresebb látnivalója a fennséges, 11. századi Szent Szófia Székesegyház.
1011-ben alapította a Kijevi Rusz feje, a keresztséget felvevő Vlagyimir nagyfejedelem, majd Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem építtette fel. Az öthajós, keresztkupolás templom bizánci stílusban épült.
Az aranyozott kupolákat és a 76 méter magas harangtornyot a későbbi barokk időkben építették hozzá.
13 kupolája piramis szerű szerkezetet alkot, háromezer négyzetméternyi felületét freskók borítják, a gyönyörű mozaikképeket 260 négyzetméteren csodálhatjuk.

A kolostor falain belül működött az első orosz kódexíró-műhely és az első könyvtár is.

Pecserszka Lavra (szó szerinti fordításban barlangkolostort jelent)
Festői környezetben, a Dnyeper folyóra néz a keleti ortodox egyház egyik legérdekesebb épülete. A kolostort Hilarion alapította és kijevi szerzetesek kezdték építeni 1501-ben.
A kolostoregyüttes két részből áll: a Felső Lavra épületrészeiben kiállítások, múzeumok vannak, az Alsó Lavra pedig a keleti ortodox egyházhoz tartozik. Az egykori szerzetesek cellái mészkőbe bevágott kis, nyolcszögletű fülkék voltak, amelyekhez keskeny folyosók vezettek és amelyek jelenleg kápolnául szolgálnak. A világhírű katakombák régi kriptáknak, mumifikálódott szerzeteseknek, és egyéb vallási ereklyéknek adnak otthont, szent hely amely már a kolostor területére érve megérinti az embert.

1990-óta a Szent Szófia Székesegyház és a Barlangkolostor (Pecserszka Lavra) az UNESCO Világörökség része.

A Szent Mihály Székesegyház a kék színű, „aranykupolás” kolostortemplom a város védőszentjéről kapta nevét.II. Szvjatopolk építtette (1108). A templom mozaikjai bizánci mesterek munkája , amelyek nagy része elpusztult a szovjet időkben, de néhány tábla megmaradt.A katedrális 2004-ben készült el a 1108-ban épült pontos másaként,amit a szovjetek 1937-ben leromboltak.

Az 1631-ben épült a hófehér falú, zöld kupolájú Mikola Pritysko templom , mely a korai ukrán barokk építészet egyik legszebb emléke.

A Marijinszkij-palota 1745 és 1752 között épült, 1870-ben újjáépítették.

A 11. században épült Aranykapu (Zoloti Vorota) Kijev egykori városkapuja.

Nagy Honvédő Háború Múzeuma A II. Világháború hőseinek emlékére emelt szobor a város legmonumentálisabb alkotása. A kijevi Anyaföld szobor kardját magasba emelő nőalakja 102 méter a talapzattal(40 m) együtt.

Falusi Építészet Múzeuma ( a skanzen 12 kilométerre van a városközponttól)
Csernobil Múzeum (a világ legszörnyűbb atomkatasztrófájának állít emléket)

Kijev főutcája az üzletekkel teli, nyüzsgő Kreshchatyk utca , melyet a hétvégeken lezárnak a forgalom elől, így gyalogosan lehet élvezni a számos üzlet, kávéház, étterem és piac által kínált látnivalót.

Különleges házak Kijevben

Kiméra vagy Szörnyek háza. A Szörnyek házát Gorogyeckij, a a legismertebb ukrán építész, az "ukrán Gaudi" építette 1902-ben.

Síró özvegy háza. A ház különlegessége a főhomlokzaton látható lapos dombormű, egy szép, szomorú női arc, medúzával keretezve. Esős időben az arcon végigcsordulnak a könnyek , ez adta a háznak a síró özvegy nevet.
Az András lejtő 15.sz. alatt áll az Oroszlánszívű Richárd vára nevű ház. Gazdag építtetőjét a távol-keleti építkezésekkel foglalkozó vállalkozót Szibériában megölték az építkezés idején. Özvegye elkészülte után azonnal eladta. Különleges jelenségek kísértet-házzá avatták, hosszabb időre senki sem vette bérbe.

Néhányat kiemelve a sok szebbnél szebb épületből és nincs vége ...

Az orosz városok anyja elegáns és európai. A közel 3 milliós metropolisz 1934 óta Ukrajna fővárosa, amelyben a monumentális épületek mellett több mint 100 múzeum, 33 színház és 141 könyvtár várja a túristákat.
Egy ukrán mondás szerint: "Moszkva nagy, Szentpétervár szép, Kijev viszont az embereknek készült."