Ötödik napunk reggelén a közeli Zams település melletti Zammer Lochputz kanyonba, utána pedig Liechtensteinbe indultunk. A kanyont a hegyekből lezúduló víz alakította hosszú évezredeken át, legfőbb látnivalója a 30 méteres vízesés. A legtöbb részen a sziklafal mentén épített vasrácsos járdán kell közlekedni, de alagutak és hidak is könnyítik a sétát, így egy óra alatt bejárhatjuk az egész hasadékot. Sisak viselése kötelező!
Zamstól, ha az autópályát, és ezzel együtt a 14 km hosszú Arlberg Tunnelt választjuk, akár egy óra alatt is eljuthatunk a liechtensteini határhoz.Mi persze nem ezt tettük, a gyönyörű időjárás és a csodálatos környezet miatt a kisebb utakat választottuk. Stuben előtt tettünk egy pár kilométeres kitérőt észak felé, ugyanis itt található a különleges Flexenpass magashegyi hágó. Az 1773 méter magasan félig a hegyoldalba vájt, meredeken emelkedő útról kis ablakokon keresztül leskelődhetünk ki a szemközti hegyekre, a hágó másik oldalára érve pedig kitárul a táj, sziklákkal tarkított tágas zöld mezők terülnek el az út mindkét oldalán.
Ottjártunkkor az alagútban éppen dolgoztak, ezért csak váltva haladhatott a forgalom és meglehetősen sokat kellett várni, de egyáltalán nem bántuk, addig is kinyújtóztattuk elgémberedett tagjainkat, miközben mormotákat kerestünk a hegyoldalakban, és magunkba szívtuk a békés táj látványát a friss alpesi levegővel együtt.
Az osztrák-liechtensteini határon, mivel utóbbi ország nem tartozik a Schengeni-övezetbe, vannak határőrök, de szinte senkit sem ellenőriznek. Nekünk is csak a rendszámunkat vették alaposan szemügyre, nyilván nem sűrűn találkoznak magyarokkal, de ezután már intettek is, hogy továbbmehetünk. Liechtenstein az európai miniállamok közül a 4., a világon pedig a 6. legkisebb ország, államformája alkotmányos monarchia, valamint egyike azon két országnak a világon, amelyek szomszédjai sem rendelkeznek tengerparttal. Liechtenstein pont olyan, ahogy a legtöbb ember elképzeli: a Rajna völgyében elszórtan elterülő kisvárosok alkotta országot hegyek koszorúja szegélyezi, minden tökéletesen rendezett és tiszta, az utakon futó autók túlnyomó többsége pedig igen drága. A fővárosnál, Vaduznál átautóztunk a svájci határt jelentő Rajnán, visszafelé pedig felmentünk a liechtensteini hercegi család otthonául szolgáló várkastélyhoz. A kastély nem látogatható, de egy sétát mindenképp megér, innen ugyanis beláthatjuk az egész országot. A városokban nagy a nyüzsgés, de mégis a békés jólét hangulata érezhető mindenhonnan. Különlegesen egyedi szuveníreket itt sem nagyon találni, tollak, öngyújtók, hógömbök, kitűzők és az alpesi országok jellegzetes termékei között válogathatunk, különbséget csak a hercegi pár portréjával ellátott ajándéktárgyak jelentenek.
Írta és fotózta: Pécsi Linda
Visszafelé vezető úton már mi is Európa negyedik leghosszabb közúti alagútját, az Arlberg Tunnelt választottuk, amiért az ilyen építményeknél megszokott módon fizetni kell, személyautónként 9 Euro-t. A Paznauntal bejáratánál ismét tettünk egy kis kitérőt, egy kisebb úton felkapaszkodtunk a völgy alján futó út és a mellette sebesen folyó Trisanna fölé, innen csodáltuk meg a wiesbergi kastélyt és mellette a völgy felett magasan átívelő vasúti hidat. Rövid autókázás után sötétedéskor értünk vissza Kapplba.
Csillagtúrák az Alpokban - Észak-Tirol és Vorarlberg: Samnaun és Reschensee
Csillagtúrák az Alpokban - Észak-Tirol és Vorarlberg: Hausberg
Csillagtúrák az Alpokban - Észak-Tirol és Vorarlberg: Ötz-völgyi-Alpok
