A metró szó eredetileg a "Metropolitan Raliway" (az első londoni földalatti-rendszer neve után) kifejezés rövidítéséből származik, nagyvárosokra jellemző közlekedési eszköz, melynek eredeti funkciója, hogy az embereket gyorsan eljuttassa A pontból B pontba legtöbbször föld alatt.
A következőkben a moszkvai metró esetében azonban azt láthatjuk, hogy bizonyos esetekben önmagán túlmutatva az adott kor különleges politikai-ideológiai eszközévé, egyben idegenforgalmi látványossággá válhat.

A moszkvai metró, mélyen a város alatt fut 301 km hosszan, több mint 9000 metrószerelvénnyel , 12 metróvonalon 182 állomáson keresztül. Egy átlagos hétköznapon 7 millió utas használja, így a moszkvai a tokiói után a világ második legforgalmasabb metróhálózata.

Ám a puszta közlekedési funkciónál többet jelent, aki a moszkvai metróval utazik egy pazar látványvilágú és különleges atmoszférájú föld alatti városban érezheti magát.
Létrehozásakor a hétköznapjaik sivárságából egy ideologizált pazar "sztálinbarokk" világba akarták eljuttatni az embereket, mely gyökeres ellentéte volt otthonaiknak. A költségvetést nem kímélve a kor legjelesebb művészei, a legdrágább építészeti anyagokat és eljárásokat felhasználva alkották meg. A sztálini korszak állomásai tehát méreteikkel, gazdag díszítésükkel ámulatba ejtették és ejtik mai napig az embereket. Némely állomás óriás kristálycsillárjaival bálteremre mások boltíveikkel és kazettás mennyezetükkel templomra emlékeztetnek. A szobrok, domborművek és egyéb díszítőelemek a szovjet korszak szimbólumrendszerét alkalmazva a forradalmat, Lenint, a Vörös Hadsereget vagy épp a dolgos népet ábrázolják.

Legmélyebb állomása (a Győzelem park) 84 méterrel a földfelszín alatt található, s itt van a világ leghosszabb mozgólépcsője is (126 méter, 740 lépcsőfok).A sztálini időkben egyes belvárosi állomások díszítettsége még a Kremlével is vetekedett (és vetekszik ma is). Az állomások többsége a sztálini klasszicista illetve szocialista realista stílusban épült.






nem műemlékeiről volt híres, inkább ipari szempontból volt nagy jelentőségű. A 19. században környékén virágzott a bányászat és a kohászat. Ebben az évszázadban a stratégiai tervezés eredményeképpen megalapították a Felső-sziléziai ipari körzetet, mely 20 városból és 10 kisebb településből állt. Mára Lengyelország egyik kulturális fővárosa lett, 8 múzeumával és galériájával fontos művészeti központtá vált, de fontos szerepet játszik a város életében a tudomány is. A következő tilt-shift technikával készült videó Katowice lakóinak mindennapjait mutatja be érdekes szemszögből.






















A Condé Nest utazási magazin olvasói által a világ legjobb szállodájának választott Rambagh Palace az indiai Jaipurban található. A hotel a luxuskategóriába tartozik, így nem meglepő, hogy minden alkalmazott tetőtől-talpig díszes ruhában dolgozik, még a két galambhessegető is. Az ő feladatuk, hogy egy fehér zászlóval a kezükben elhessegessék a galambokat a hotel két futballpályányi hátsó kertjéből. Egyrészről azért, mert a galambok előszeretettel csipegetik a pázsitot és persze összepiszkítanak mindent, másrészről pedig az indiaiak hite szerint a galamb balszerencsét hoz.

A Ritz Carlton tényleg mindent megtesz a vendégek kényelméért és nem utolsó sorban testi épségéért. A szállodalánc St. Thomasi hoteljének egyik alkalmazottjának feladata megvédeni a vendégegeket a lepotyogó kókuszdiótól. Egy tanulmány szerint ugyanis komoly sérüléseket okoznak a nagy magasságból leeső gyümölcsök. Így a "kókuszdió - védőangyal" feladta, hogy a már érett gyümölcsöket leszedje mielőtt kárt tennének a vendégekben.

