Margat, vagy al-Marqab arabul Qalaat al-Marqab a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvára, a Szent János Ispotályos Rend egykori erődje Bánjász közelében, Szíriában.
Krak des Chevaliers és a Szaladin-citadella után a legjobb állapotban megmaradt szíriai várrom. Az 5,7 hektáros területen lévő vár a johannita lovagrend központja volt. Egy 360 méter magas, háromszögletű, kihunyt vulkáni domb tetejére épült, dupla falgyűrűjén belül a fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal, templommal, kórházzal és püspöki palotával.
képforrás:ZJekely
Margat várát eredetileg 1062-ben építették arab törzsek. A keresztesek csak 1119-ben tudták bevenni. 1187-ben a johannita lovagrend szerezte meg, és birtokolta közel száz évig és ez idő alatt nagyszabású építkezésekkel bővítette, fejlesztette a várat, melyet a híres-nevezetes Szaladin szultán sem tudta bevenni. Ez csak a mamelukoknak (rabszolgák, az ázsiai uralkodók testőrség) sikerült 1285-ben. A várhoz csatlakozó városias település házaiban még 1959-ben is laktak.
Az évszázadok alatt Margat vára romba dőlt, azonban ezen a helyen a középkor óta nem alakult ki új település. A vár meglepően jó állapotban van, ami a közel-keleti klímának és annak köszönhető, hogy Szíria nagyon büszke történelmi emlékeire.
A Major Balázs által vezetett szíriai-magyar régészeti misszió, a SHAM, 2000 óta végez feltárásokat Szíriában. Az esztergomi régész és csapata 2007-ben koncesszióba megkapta Margat várát- "Nagyon ritka, hogy egyetlen országra bízzák a feltárásokat, általában nemzetközi missziókat szerveznek"-nyilatkozta Major Balázs. Margat vára az egyedüli vár, amely Magyarországhoz kapcsolható, hiszen részben magyar pénzből épült.
II. András 1218 januárjában, amikor hazafelé tartott seregével a Szentföldről, itt szállt meg, és hatalmas évjáradékot adományozott sójövedelméből: 100 márkát rendelt a vár fenntartására, amelyet "ezüstpénzben mindig húsvét idején" kellett kifizetni. Így kétszeresen is érintettek vagyunk a várat illetően.
Margat a XIII. század első felében élte fénykorát, ekkor készülhetett a várkápolna nemrég felfedezett, egyedülálló falfestménye is. Bár már korábban találtak képeket a sekrestye falán, a kutatók nem is gondoltak arra, hogy a kápolnát is festményekkel díszítették, mert ez a Szentföldön akkor nem volt szokás.
képforrás:ZJekely
2007-ben azonban Selmeczi Anna freskórestaurátor mintát vett a falból, és kiderült, a többrétegnyi vakolat alatt hatalmas szekkó (száraz alapra felvitt festés) található. A háromszintes képsor a poklot mintázza, amelynek ábrázolásai önmagukban is ikonográfiai ritkaságok. A vele szemben lévő oldalon hasonló módon a mennyországot festették meg.
képforrás:ZJekely
A magyar csapat számos más érdekességet is felfedezett: a várat hajdan közművesítették – önálló vízgyűjtő-, vízellátó- és vízelvezető-rendszere volt. Az esőt a lapos tetőkön, ciszternákban gyűjtötték össze, és kerámiacsatornákon juttatták el az épületek különböző pontjaira. A hulladéktól és a szennyvíztől – a gravitációt felhasználva – egy latrinarendszer segítségével szabadultak meg. A „közműhálózat” ráadásul még ma is működőképes.
képforrás:ZJekely
Ha a kutatások és a rekonstrukció befejeződnek, a középkori épületegyüttest felterjesztik az UNESCO világörökség-pályázatára.
