Karácsony-sziget

Az Ausztráliához tartozó Karácsony-sziget az Indiai-óceánban fekszik, 350 km-re délre Jávától. A Brit Kelet-Indiai Társaság Royal Mary nevű hajójának kapitánya nevezte el Karácsony-szigetnek, aki 1643. december 25-én, Karácsony napján érkezett ide.
A sziget belsejét először 1857-ben az Amethyst legénysége derítette fel. Megpróbálták elérni a sziget legmagasabb pontját is, de a sziklák ezt lehetetlenné tették.

1887-ben a brit haditengerészet Flying Fish nevű hajója Maclear kapitány parancsnoksága alatt jó horgonyzó helyet talált abban az öbölben, aminek mai neve Flying Fish Cove.
A 135 négyzetkilométer nagyságú sziget a Föld legnagyobb korallszigete, melyet mintegy 1400 ember lak.

Az üledékekből és korallszirtekből álló réteget egy 4572 méter magas tenger alatti vulkán az utolsó 10 millió évben fokozatosan a tenger felé emelte. A  vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények az úgynevezett atollok, amelyek egy-egy központi lagúnából és a körülötte gyűrű alakban elrendeződött kisebb-nagyobb korallszigetekből állnak.

A Karácsony-szigeten 120 évvel ezelőtt, elsősorban a foszfát kitermelése miatt telepedtek le az emberek.  A sziget területének 65% azóta természetvédelmi oltalom alá került, de a régi lelőhelyek "művelése" továbbra is megengedett.
 

A sziget egyik különlegessége és fő látványossága a vörös rákok évi migrációja. Az esős időszak beköszöntével kezdetét veszi 65 millió vörös rák "maratonja" a tengerpart felé. A sziget belsejétől a tengerpartig tartó, mintegy nyolc kilométeres szakasz egy összefüggő mozgó vörös szőnyeggé változik. Ez a világ leghosszabb futótávja a szárazföldi rákok számára. A nőstények petéiket a tengerbe rázzák, a holdciklussal egy időben. Az esemény röviddel az újhold előtt történik, tehát amikor a magas és az alacsony vízállás közötti különbség csekély, ezáltal a hullámverés kevésbé veszélyes a rákokra nézve.

A rákok sík vidéken percenként akár 6 méteres csúcssebességet is képesek elérni. Útjuk meredek sziklafalakon, kiszögeléseken, borotvaéles mészkövekből álló kőgörgetegen és a foszfátmezőkön vezet át, ahol sok rák pusztul el.

Kiritimati vagy Karácsony-sziget

Kiribati az Egyenlítő mentén a Csendes-óceánban helyezkedik el félúton Hawaii és Ausztrália között. A szigetcsoport (korábbi neve Gilbert-szigetek) 33 korallszigetből áll, melyből 21 lakott sziget.

Az 1971-es Nagy-Britanniától való elszakadás, majd a teljes függetlenség 1979-es kikiáltása után felvették a Kiribati nevet. Az USA a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott, és barátsági szerződést kötött az új állammal.
Itt található a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe: a Phoenix-szigetek körüli egész óceánt természetvédelmi területté nyilvánították, az UNESCO világörökség részévé. A  keménykorallok mellett óriáskagylóknak, korallpolipoknak, papagájhalaknak, feketefoltú szirtcápáknak, vörös csattogóhalaknak és ezer más tengeri lénynek adnak otthont a zátonyok.

Kiritimati vagy Karácsony-sziget az északi Line (vonal vagy sor) szigetek egyik korall atoll-ja. 1777. december 24-én fedezte fel James Cook kapitány. Ma is csupán ötezer fő a sziget teljes lakossága, akik öt faluban éltek/élnek; a legnépesebb Tabwakea, London, Banana és Poland már jóval kisebb, Paris pedig már évek óta lakatlan.

A pálmáktól övezett meseszép strandokat, kristálytiszta tengert és szüntelen napfényt még csak kevesen élvezik. Hetente csupán egyszer-kétszer érkezik ide turistajárat, akik főleg  búvárkodni, horgászni vagy madármegfigyelés céljából érkeznek. A tömegturizmus számára még ismeretlen szigetre semmilyen élelmiszert és növényt nem szabad bevinni.

Az atollok alacsonyak, legtöbbjük csak mintegy 2 méterre emelkedik ki a tengerből,
így az itt élőket erősen fenyegeti a globális felmelegedés egyik következménye, a tenger szintjének emelkedése. Ez év szeptemberben Kiribatiba látogatott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki kijelentette, hogy annak, aki nem hisz a klímaváltozás által okozott katasztrófa közeledtében, annak ide kell látogatnia hogy meggyőződjön a veszély nagyságáról.

A korallsziget lakói hagyományosan az elsők, akik az új esztendőt köszöntik.
A sziget földrajzilag a nemzetközi dátumválasztó vonalat jelentő 180. hosszúsági foktól kissé keletre fekszik, így utolsó lenne az újév ünneplésében, azonban 1995-ben a Kiribati Köztársaság úgy döntött, hogy a Karácsony-szigetet foglalják bele a greenwichi középidő plusz 14 órás idősávjába. Ettől kezdve itt köszön be először az új év.

A hidegháború alatt nukleáris robbantásokat végeztek a Karácsony-sziget területén. Az első brit hidrogénbombát 1957. november 8-án robbantották fel a sziget délkeleti csúcsánál.