A Tasmániához tartozó Maria Island egy kis nyolcas alakú sziget Tasmánia keleti hegyvidéki partjától kb. 10 kilométerre.
Több mint 20 kilométer hosszú és 13 kilométer a legszélesebb pontján.
Az őslakosok Délkelet-Ázsiából, a mai Indonéz-szigetek felől érkeztek mintegy 30.000 évvel ezelőtt és letelepedve a vidékre a Toarra-Marra-Monah nevet adták a szigetnek.
1642-ben Abel Tasman holland felfedezőtől kapta mai nevét, aki Anthony van Diemen (Holland Kelet-India Társaság főkormányzója) feleségéről nevezte el a szigetet Maria-nak.

Kevés olyan hely van a Földön, melyet a teljes nyugalom és az érintetlen természeti szépség jellemez, a Maria Island ilyen.
A sziget maga egy nemzeti park, békés és pihentető hely, ahol nincsenek lakók, járművek, csak csodás friss levegő,  kristálytiszta víz, csillogó, fehér homokos strandok, elhagyott tengerpartok, látványos mészkő és homokkő sziklák, vízmosások és egyedülálló, gazdag állatvilág.
Akik egy természet-közeli, környezetbarát nyaralás élményét szeretnék átélni, itt megtehetik, igaz a Föld átellenes végére kell utazniuk az élményért.

Tasmaniába és Maria Islandra az első flotta 1788-ban érkezett meg néhány száz fegyenccel és őrrel, s az újonnan érkezők a 18. század végére szinte a teljes őslakosságot kiszorították (kiirtották) szülőföldjükről.

A sziget északi csúcsánál fekszik Darlington a sziget "fővárosa".
1825 és 1832 között a sziget adott otthont a fegyenc telepeknek, majd  1842-ben és 1851 között pártfogó állomások alakultak itt.
1825-ben 50 fegyenc és katona érkezett a Darlingtonba. Ők építették fel téglából és kőből az épületeket és hozták létre a fűrészmalmokat, kovácsműhelyeket stb.

Az ausztrál büntető telepek és pártfogó rendszerek működésének legkiemelkedőbb képviselője volt Darlington. Ideális helye a telepnek, hiszen elszigeteltsége miatt nem lehetett elmenekülni, bővelkedett természeti erőforrásokban így maximálisan ki lehetett használni a fegyencmunkát.

Darlington Probation Station (Maria Island) 2010-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára.

Az 1880-as évek végén Diego Bernacchi bérbe vette a Mária-szigetet és  több vállalkozást is létrehozott: volt szálloda és kávéház, hatalmas szőlőültetvények  és  borászat is. Létrehozott egy cement-mész művet felhasználva a mészkő lerakódásokat. A silók, egy raktár és klinker bunker, ezek a maradványai a Bernacchi ipari korszaknak.

Maria Island Nemzeti Park 11.550 hektár nagyságú, hozzá tartozik 1878 hektár tengeri természetvédelmi terület és a 7,4 hektáros Ile des Phoques.
Ez egyrészt érintetlen hófehér homokos partszakasz, másrészt elhagyott, vad tengerpart, sziklákkal, erdővel és hegyekkel.

Néhány látnivaló:

The Painted Cliffs-nek nevezik a gyönyörű homokkő sziklákat, melyen a vas-oxid átszivárogva csodálatos mintákat, a víz és a szél munkája pedig fantasztikus formákat hozott létre.

A Fossil Cliffs gazdag ősi fosszíliákban. Sok kövület található meg itt pl.tengeri liliomok és különböző fajta korallok.

Bishop és Clerk sziklákról remek kilátást nyílik a sziget északi részére.

The Pyramid-  őrszemként áll a sziget legdélebbi pontjánál a vulkáni tevékenység tanújaként.

A halak, fókák (négy faj), delfinek és madarak csodálatos ökoszisztémát alkotnak. A sziget a bálnák vándorlási útvonalába esik, pilóta bálnák és hosszúszárnyú bálnák is rendszeresen  megjelennek a sziget körül. Elvétve az útvonalat sajnos több katasztrófa is történt a partoknál.( pl.2009-ben 48 nagy ámbráscet rekedt meg a partközeli sekély vízben)

A két őshonos erszényes állat a szigeten a vombat (Vombatus ursinus)és a tasmán filanderkenguru (Thylogale billardierii) (mindkettő növényevő). Az 1970-es évek elején több veszélyeztetett fajt is ide menekítettek (keleti szürke kenguru, vörös nyakú kenguru, rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus), egy ritka lúd (Tyúklúd) fajta (Cereopsis novaehollandiae), tasmán gyémántmadár (Pardalotus quadragintus) és most folyik a tasmán ördög (Sarcophilus harrisii) az egyetlen erszényes ragadozó, még egészséges állományának (fertőző rákos daganat tizedeli őket) mentése.