A tegnapi Viva San Fermin posztban megismerkedtünk a pamplonai San Fermin fesztivállal, ma pedig az fő eseményének a bikkafuttásnak a testközeli élményét meséli el Bálint!
Bikafuttatás. Ezt a szót hallva, az ember elkezd hirtelen nagyon sok mindenre gondolni. Megjelenik előtte az a sok őrült ember, akik életüket kockáztatva menekülnek a feldühödött bikák elől, beugrik nekik, hogy ez a világ egyik legőrültebb fesztiválja, eszükbe jut, hogy ez az egész csak egy állatkínzásnak kikiáltott bikafogócska és végül summázzák, hogy nincs az a pénz, amiért ők odaállnának. De vajon ez csak egy játék lenne? Egy próbatétel? Vagy egy nagyon komoly spanyol néphagyomány?
Ebben az évben úgy döntöttem, hogy én is ki szeretném próbálni a bikafuttatást és kitenni magam minden kockázatának, és ezt annak ellenére teszem, hogy 10-ből 9,5 ember ellenzi. Szerettem volna részese lenni ennek az ellentmondásos néphagyománynak, amit rengetegen támadnak úgy, hogy a fotelből nézik a tévét. Minden ott kezdődött, hogy San Fermin tiszteletére végighajtották a bikákat a város utcáin, ezzel tisztelegve a szentnek. Valaki csak gondolt egyet és úgy döntött, hogy a bikák elé áll. Így érkezünk meg 2010. július. 8. napjához, ahol már nem csak egy ember gondolta azt, hogy a bikák elé áll, hanem több ezer.
Már Reggel 6. 45-kor gyülekeznek a futók a városházánál, hogy imádkozhassanak együtt San Fermin-hez. A közös ima után a biztonsági erők először kiürítik a 826 méteres utcát, ahol a bikák végigfutnak, majd felhívják hangosbemondóban a figyelmet arra, hogy ez a dolog életveszélyes, és hogy senkinek sem ajánlják. A futók folyamatosan elárasztják az utcát és próbálnak jó pozícióba kerülni, ahol megúszhatják a futást. Ahogy közeledik a 8 óra, úgy egyre feljebb megy az ember pulzusa. Ugrál, összecsapja a kezét az idegtől, mélyeket lélegzik és próbál nyugodt maradni.
Pontosan 8 órakor fellőnek egy rakétát a városházánál és elindulnak a több száz kg-os rombológépek a stadion felé. A pálya 4 részre van felosztva, a Santo Domingo, Városháza, a Mercaderes és az Estafeta nevezetű helyekre. Én az Estafetan várakoztam, nem tudva azt, hogy a tavalyi évben életét vesztette valaki ezen a helyen. Lassan elindul a tömeg. Egyre hangosabban hallom a sikítást és a kolompzúgást. Próbálok oldalazva szökdécselni, hogy elengedjem a menekülő tömeget. Én megfogadtam, hogy addig nem mozdulok, amíg nem látom a bikákat. Egyszerre megindul az egész tömeg. Kivárok a végsőkig. Ahogy oldalazok, egy futó frontálisan ütközik velem és majdnem a földre kerülök. Kellett 2-3 másodperc mire visszanyertem az egyensúlyomat. Fölnéztem, és csak annyit láttam, hogy a bikasor 50 cm-re elhúz tőlem. Nem volt időm futni, nem volt időm menekülni, nem volt időm gondolkodni. Ha éppen fél méterrel beljebb álltam volna, akkor letarolnak szó nélkül. Azt gondoltam, hogy ezt tudom irányítani, de mint kiderült ez szerencsejáték. Orosz rulett. Bárhol állsz, bárhonnan jöhetnek.
Berohantam a stadionba, ahova befutott a többi bika is. Tűzijáték jelezte, hogy véget ér a futás és mindenki ökölbe szorított kézzel ünnepelt. De nem volt még vége a veszélynek. Akik beszaladtak a stadionba, azokra új feladat várt. A kapukat bezárták és kiengedtek az arénában egy fiatal bikát, aki kedvére ökleli fel az eléje keveredő embereket. Menekülés közben felnéztem a tömegre, ami minket körülvett és hirtelen mindent megértettem. Ez az egész a 21. század egyik utolsó gladiátorjátéka. Egy megvadult bika elől menekülünk a stadion homokján, miközben a tömeg ollézik. Egy pillanatra eszembe jutott a Római Colosseum, majd menekültem tovább a bika elől.
A futás után szellemileg elfáradva rogytam le a stadion padjára és gondoltam végig, hogy mi is történt. Ha akkor meg kérdezte volna valaki, hogy mi a véleményem a pamplonai bikafuttatásról, talán csak ennyit tudtam volna neki válaszolni. Orosz rulett. Ebédre a pulzusom lassan visszaállt a normális értékre és folytatódhatott tovább a San Femin fesztivál úgy, mintha mi sem történt volna. De az több mint valószínű, hogy Szent Fermint és az ő ünnepét, amíg élek nem feledem……………
További képeket és még részletesebb beszámolót Bálint blogján találsz!
-ot, mely az éjszakai New York -ot mutatja be.
