Világutazó

Luxemburg egy mini állam, nagyhercegség Északnyugat-Európában. A 2 586 km² területen fekvő városállamot földrajzi fekvése fontos stratégiai és katonai helyszínné tette történelme folyamán. Az ország 1815-ben, a bécsi kongresszust követően nyerte el a nagyhercegségi rangot I. Vilmos holland király uralkodása idején.         

1867-es londoni egyezmény aláírása után örökös semlegességét és demilitarizált státust kapott Luxemburg. 1890-ben nyerték el függetlenségüket, amikor Adolf nassaui herceg megalapította mai napig uralkodó Nassau-Weilbourg dinasztiát. Mai államformája örökletes és alkotmányos monarchia.

Az irigylésre méltóan gazdag, jóléti állam fővárosa a festői szépségű Luxembourg. Ezer éves történelmének kezdetén 963-ban, Siegfried (Sigefroy),Ardenek grófja megszerezte az Alzette folyó partján álló kis római erődöt, Lucilinburhus-t („Kis Erőd”). Fokozatosan bővült a város, a 14. században kolostorokat, templomot, kórházat, piacot az erőd köré építették. A mély folyóvölgy szikláiba vájt városfalat ebben az időben kezdték felépíteni. A háromszoros falat 24 bástya védte, ezeket 23 kilométernyi kazamata kötötte össze. Ezeréves története során a várat húsz alkalommal ostromolta ellenség.  1354-ben a város Luxemburg Nagyhercegség fővárosa lett."Észak-Gibraltárja " címet adták Luxembourg városának, olyan erős védelmi erődítménnyel büszkélkedett. A több évszázadon átívelő katonai építészet csodálatos példája volt egészen a lerombolásáig. Az 1867-es londoni örökös semlegességet kimondó egyezmény aláírása után, a nagyhercegséget kötelezték, hogy a várost körülvevő falakat lebontsák és erődítményének 1,8 km2-nyi területét nyitott várossá alakítsák.

Az egykori erőd, ami köré a főváros és az ország épült mára elpusztult, de az alatta fekvő 23 km hosszú és 40 méter mély, 40.000 m2 alapterületű kazamaták egy része fennmaradt. A bombabiztos helyiségekben mintegy ezer katonát tudtak elszállásolni a felszerelésükkel és lovaikkal együtt, de fegyver- és lőszergyártó műhelyeknek, konyháknak, sütödéknek és vágóhidaknak is helyt adott.

Fort Thüngen

A régi, 17-18. századi negyede a Bock-sziklától délre terül el. A Marché-aux-Poissons negyed volt az első szabadtéri területe, itt található a 10. században épült, gyönyörű templom a Méchelskierch (Szent Mihály templom). 987-ben kezdték építeni a várban a későbbi Szent Mihály-templom elődjét.1688-ban nyerte el mai formáját egyesítve a román és barokk építészeti stílust, felújítása után is megőrizve eredeti stílusjegyeit.

Szent Mihály templom (Méchelskierch)

Notre Dame katedrális
A főépület, egykori jezsuita templom a 17. században épült késő gótikus stílusban, reneszánsz díszítő elemekkel.  Az északi oldalon Szűz Mária szobor díszíti a kaput. A nagyhercegi család generációi a kriptában vannak eltemetve. A háromhajós székesegyház három karcsú tornya a város szinte minden pontjáról látható.

Adolphe híd (Adolphe-Breck)
A hidak (96 híd van) közül kiemelkedik az Adolphe híd (Új híd) 1900-1903-ban épült, ahonnan mindkét irányból gyönyörű kilátás nyílik a városra. A híd készítésekor az akkori világ legnagyobb fesztávú (153m) hídja volt.

Nagyhercegi Palota (Groussherzogleche Palais)
Luxembourg szívében találjuk a Hercegi Palotát (1572), ez Luxemburg Nagyhercegség, az uralkodó hercegi család otthona.

II. Vilmos (Guillaume II.)

Arany Hölgy (Galle Fra)
A luxembourgi belváros egyik nevezetessége az oszlop tetején található aranyszobor.A 21 méter magas gránit obeliszk tetején áll egy női alak aranyozott bronzszobra, kezében babérkoszorút tartva. 1923-ban készült az I. Világháború áldozatainak emlékére.

Passerelle Völgyhíd (Passerelle Viaduct)
A Petrusse völgyén átívelő (Öreg híd) 45 méter magas viadukt 1859-1861 épült.

Az ország 1948-ban adta fel semlegességét, s egy évvel később csatlakozott a NATO-hoz, majd 1951–ben az Európa Szén- és Acélközösség, 1957-ben alapító tagja volt az Európai Gazdasági Közösségnek (az Európai Unió elődjeként kezelhető szövetség), 1960-tól pedig a Benelux államok tagja. Az Európai Unió több fontos intézményének is Luxemburg ad otthont: Európai Bíróság, Európai Számvevőszék, Európai Beruházási Bank.

Igazi kozmopolita város, amely ennek ellenére megtartotta a személyes varázsát!
A luxemburgiak jelmondata:"Azok akarunk maradni, amik vagyunk".
1994 óta, az erődítmények és az óváros az UNESCO világörökség része.

A dél-amerikai kontinens északi részén fekszik az Amerika felfedezőjéről elnevezett ország: Kolumbia. A Serrania de La Macarena National Park Kolumbia első nemzeti parkja (1971) az Andok keleti részén, a Serranía de la Macarena (Macarena -hegy ) és a Központi-Kordillerák északi határa mellett, Meta tartományban fekszik. A Serranía de la Macarena az egyik legrégebbi geológiai képződmény Kolumbiában, mely 120 kilométer hosszú, 30 kilométer szélességű, észak–déli irányban húzódik, legmagasabb pontja Llanos (2615 m).

A park 6200 km2 nagyságú ökológiailag egyedülálló terület, itt találkozik az Amazonas és az Orinoco régió növény- és állatvilága, különleges klímájának köszönhetően rendkívül gazdag biodiverzitás figyelhető meg, számos endemikus fajnak ad otthont.  Jaguárok, pumák, szarvasok, hangyászok, több macskaféle, 8 majomfaj, 550 madár-, 100 hüllő- és 1200 féregfaj él a területen. Növényvilága is változatos 48 orchidea- és 2000 további növényfaj található itt.

És még sem emiatt vált híressé ez a terület. Andrés Hurtado García helyi kutató és újságíró számolt be először egy csodálatos természeti jelenségről, egy különleges helyről, egy egyedülálló, biológiai csodáról.
Az Andok keleti oldalának lábainál eredő Caño Cristales Földünk egyik legszínesebb és leglátványosabb folyója, a torkolatáig kb. 100 kilométeres utat tesz meg, számos vízesés és különleges alakzatú sziklafalaktól övezve. Az esős évszakban a vízeséseket, száraz évszakban a folyómeder különleges sziklaképződményeit csodálhatjuk. 

Azonban ha eljön a két évszak közötti időszak (szeptember-november), a folyómeder szikláit ellepi a kristálytiszta víz (egész az aljig lelátni és nincs benne hal) a napfény pedig lejut a meder aljára  virágba borítva a folyót. Egy itt a folyómeder szikláin, sziklapárkányain élő algafajta,a Macarenia clavigera virágzása hozza létre ezt a fantasztikus „művészi alkotást „.

 A napfényben a zöld, a kék, a sárga, lila és a piros megannyi árnyalatával szivárvány folyammá változtatja a folyót. A legszebb része a La Macarena település közelében folyik, sajnos azonban nehezen megközelíthető , nincs kiépített út, csak lovon, öszvéren vagy gyalogosan lehet eljutni a folyóhoz. Talán ennek is köszönhető, hogy eddig érintetlen maradt ez az egyedülálló természeti csoda.

Ez a jelenség azonban csak rövid ideig gyönyörködtet, mert amint a vízhozam megnő, a folyó sebes sodrása és mélysége miatt a napfény nem jut le a mélybe és az algák és moszatok visszaváltoznak eredeti színűkre.
Az utóbbi években több gerillabázist sikerült felszámolni a kormányerőknek és 2009 óta újra látogatható a park teljes területe. 

Egy nap max. 20 fő, idegenvezetővel látogathatja a folyót, négy ösvényt jelöltek ki erre a célra. A látogatási rend szigorításával, a lakosság felvilágosításával , környezettudatosságra nevelésével  próbálják a ,,szivárvány folyó" varázslatos természeti szépségét megvédeni  az elkövetkező nemzedékek számára is.

Az UNESCO "Az emberiség biológiai öröksége"-vé nyilvánította a nemzeti park egyedülálló ökoszisztémáját.

Bernhard Edmaier fotográfus központi témája a Föld esztétikája. Évek óta járja a világot és helikopterből, repülőgépből fotózza Földünk csodásnál csodásabb tájait. Nem szokványos képek ezek hanem valami különös, művészi alkotások. A sivatagokról, folyókról, szigetekről, partokról, hegységekről, jéghegyekről, gleccserekről, szigetekről és vulkánokról készült légi felvételek színek, formák és szerkezetek káprázatos variációit mutatja be. Fényképei könyv formátumban is kaphatók

Forrás és fotók: Bernhard Edmaier

Északnyugat-Szlovéniában, a Júliai-Alpok lábánál találjuk az alpesi nyaralók talán legszebb gyöngyszemét, a Bledi tavat. A jégkorszak után a bohinji gleccser visszahúzódott és az általa kimélyített meder megtelt a jég olvadása után és kialakult a tó, mely 2120 m hosszúságú, és a legszélesebb pontján 1380 m.                           

Bled és környékének hátterében magasodik a Jelovica és a Pokljuka erdős hegyoldala, a Júliai-Alpok a Triglav 2864m magas hegycsúcsával (Szlovénia szimbóluma) és a Karavankák hegygerince. A hegyek között elterülő, 31 méter mélységű tó 475m tengerszint feletti magasságban friss levegőjével, elbűvölő szépségével, kellemes klímájával, a leghosszabb fürdőszezont biztosítva várja az idelátogatókat. A tó vize a nyári időszakban 26°C-ig melegszik fel.

A tó nyugati részénél fekvő sziget festői látványt nyújt. A sziget épületeit a dús növényzet csaknem teljesen eltakarja. A két evezős tavi gondolával a”pletna”-val lehet eljutni az alig 18 méterre kimagasló romantikus kis szigetre, ahol a Mária Mennybemenetele kegyhely templom magasodik.                                                          

A források szerint 1142-ben az aquileai pátriárka, Pellegrino avatta fel az első háromhajós román stílusban épített templomot a Bledi-szigeten.              

A XV. században átépítették gótikus stílusban,1509-ben azonban egy földrengés megrongálta. Csak a freskók és egy fából készült Szűz Mária-szobor maradt meg a korábbi templomból. Jelenlegi barokk formáját a XVII. században kapta.

A harangtorony a XV. században épült, két földrengés és 1688-ban egy villámcsapás következtében komoly sérüléseket szerzett. A jelenlegi torony 54 m magas és három harangja van. A templom, a többi épülettel együtt, a falazat és a 99 kő lépcsőből álló lépcsősor is megtartotta a XVII. századi barokk formáját a felújítások után is.

Turisták ezreit vonzza, az 1534-ből való "kívánságot teljesítő harang" ( Franciscus Patavinus, padovai mester műve). A legenda szerint élt a bledi várban egy fiatal özvegyasszony, akinek férjét megölték a rablók és a tóba dobták. Egy kis harangot akart öntetni a sziget kápolnájába, a férje emlékére. Egy óriási vihar elsüllyesztette a csónakot a haranggal és a csónakosokkal együtt. Az özvegy eladta az egész vagyonát, a bevételt pedig egy új templom építésére ajánlotta, ő pedig elvonult egy római kolostorba. Halála után a pápa egy új harangot készíttetett az emlékére és elküldte a bledi szigetre. A legenda szerint, aki háromszor megszólaltatja ezt a harangot, annak teljesül a kívánsága.

A lépcsősor bal oldalán áll a Szűz Máriának szentelt kis kápolna.
1888-ban Windischgraetz helyreállíttatta a szökőkutat, melyet egy természetes iható vizű forrás táplál.
A termálforrások a tó északkeleti részén találhatók, melyek vizét három úszómedencébe - Grand Hotel Toplice (23°C), a Park Szálloda és a Golf Hotel (28°C - a víz fűtve van)- vezették el. A termálvíz a kellemes fürdés mellett az összetételénél fogva alkalmas a stressz betegségek, a kimerültség, az alvászavarok, és az öregségi elgyengülés sikeres kezelésére, gyógyítására.

A idegenforgalom 1855-ben indult meg, amikor a svájci hidroterapeuta, Arnold Rikli felismerte, hogy Bled éghajlatát, előnyös természeti adottságait, a termálforrások gyógyító hatását kihasználva egy hosszú fürdőszezont lehet itt kialakítani. Rikli 52 évet töltött Bleden, aki abban az időben a világ egyik leghíresebb atmoszférikus természetgyógyásza volt. Rikli módszereit a mai napig használják a Golf Hotelben a regeneratív orvoslás terén.
Később nemcsak a gyógyulni vágyókat vonzotta, hanem azokat is, akik nyaralásukat egy egészséges és gyönyörű környezetben akarták eltölteni. 1903-ban, Bécsben a „Nagy nemzetközi fürdővárosok” kiállításon aranyérmet kapott.

Bledi vár
1004-ben II. Henrik császár Bledet a Száva folyó két ága közötti területtel, 1011-ben pedig a bledi várat Albuin brixeni püspöknek ajándékozta. A tópart 100 m magas meredek sziklaormán épült várat a püspök nevében  lovagok őrizték. A XIV. század közepén a brixeni püspökök bérbe adták a von Kreig családnak, akik kegyetlenkedéseikkel kivívták, hogy 1515-ben parasztlázadás tört ki és lerombolták a várat.                             

A késő középkorban több tornyot és védelmi rendszert építettek ki. A vár legkülönlegesebb része a külső falon keresztül vezető bejárat a gótikus boltívvel és címerrel és egy felvonóhíddal a feltöltött sáncárok felett. A barokk korszakban épített épületekkel kapta meg jelenlegi formáját. A vár sok látnivalót kínál kápolnájával, középkori nyomdájával, borospincéjével és a teraszról nyíló fantasztikus panorámájával.

A tó környéki luxusszállodák ma is rendkívül népszerűek, királyok, hercegek, elnökök, politikusok, művészek is gyakran látogatják. A Bledi-tó és környéke elkápráztatja a turistákat, sokan visszatérnek, nem tudnak betelni szépségével. Az evezősök körében is jól ismert Bledi–tó, többször adott már otthont az Evezős Világbajnokságnak, legutóbb 2011-ben rendeztek itt versenyt.

A máig híres Bledi krémes a kisváros szimbólumává vált. A Park szálloda cukrászatában készül ma is, mint régen és a szállodával szemben a kávézóban feltétlenül érdemes megkóstolni.

A Vintgár –szurdok Bledtől kb. 4 km-re észak-nyugatra fekszik. 1891 februárjában fedezte fel Jakob Žumer, Gorje polgármestere és Benedikt Lergetporer térképész és fotós. A szurdokot biztonságossá tették a látogatók számára és 1893. augusztus 26-án megnyitották a látogatók számára. 

Az 1,6 km hosszú Vintgár-szurdok a meredek sziklafalú Hom és Boršt között kivájt szurdokban a Radovna folyó vízesései és zúgói  felett fapallón járva vezet az út, innen csodálhatjuk meg  egészen testközelből a természet „alkotását”, hogy milyen csodákra képes.

Az utazási szezon kellős közepén egy kis nyereményjátékkal szeretnék kedveskedni nektek. Mindössze annyit kell tennetek, hogy a Pazar cuccokkal közös kvízjátékunk kérdéseire válaszoltok.

Lássuk a nyereményeket:

Kaparós sorsjegy helyett íme a Kaparós térkép világutazóknak: az aranyfóliával bevont lekaparható, egyedi világtérkép, melyet te alakítasz és bekertezve a falra akasztva mindig szem előtt tarthatod, hogy mely országok várnak még arra, hogy meghódítsd.

Ha grafomán vagy és nem csak kaparni szeretnél a TRAVELOGUE - kaparós útinapló neked találták ki. A 64 oldalas útinapló a 8 db kaparós térképpel csak arra vár, hogy megtöltsd utazásaid legemlékezetesebb pillanataival.

Ha pedig ép utazni készülsz hasznos lehet a utazó bőrönd mérleg főleg hazainduláskor, amikor a szuvenírekkel megrakott bőrönd miatt idegesen állsz a check-in pultnál.

A válaszokat augusztus 15-én éjfélig várjuk.
A nyerteseket e-mailban értesítjük.

Ha még nem tetted meg csatlakozz a Világutazó és a Pazar cuccok Facebook-oldalához, hogy ne maradj le semmiről.

Te hova menekülsz a meleg elől? Michael Yamashita fotóriporter nemrég osztotta meg a következő "sokkoló" képeket, hogy a perzselő meleg elől hova mennek hűsölni a japánok. A tokiói Summerland népszerű vízi vidámpark ad otthont a világ legzsúfoltabb medencéjének, legalábbis a képek láttán. Annyi ember van a hullámmedencében, hogy már a vizet is nehéz észrevenni.

Mount Roraima, Venezuela

Multnomah-vízesés, Oregon, USA

Four Seasons Hotel – Bora Bora

Preikestolen (Szószék szikla), Norvégia

Marble Caves (Márvány Barlangok),  Patagónia, Chile

New York

Paterswoldse Meer-i korcsolyapálya Groningen

Riomaggiore, Olaszország

Crystalline Turquoise Lake, Kína

Petra, Jordánia

Kelet-Izland

Chittorgarh erőd, India

Ice Canyon, Grönland

Capilano függőhíd, Vancouver, Brit Columbia

Alesund, Norvégia

Lucca, Toszkána, Olaszország

Blue Caves - Zakynthos, Görögország

Keukenhof Gardens, Hollandia

Sanyou barlang, Hubei ,Kína

Plitvicei-tavak, Horvátország

Seychelles-szigetek

Skaftafeli, Izland

The Wave, Arizona, USA

Seljalandsfoss- vízesés, Izland

Verdon, Provance, Franciaország

Valley of the Ten Peaks, Moraine-tó, Alberta, Canada

Wineglass Bay, Tasmánia

Görögország déli részén fekszik Olümpia, a kezdetek kezdetének színhelye. Az ókor legfontosabb sporteseményét itt tartották Kr. e. 776-tól rendszeres időközönként, minden olimpiászban (négyévente).

                                                          Héra istennő temploma

Az ókori olimpiai játékokon nem voltak csapatsportok, csak egyéni versenyzők küzdöttek a győzelemért. A győztesek olajágakból font koszorút, elismerést, pénzt és szobrot kaptak, melyet a szülővárosukban állítottak fel. Olümpia területe semleges és sérthetetlen volt, az ókorban a sportjátékok ideje alatt a háborúk is "szüneteltek". Az ókori olimpiákon a nők nem vehettek részt. Kr.e. 261-ben jegyezték fel az utolsó olimpiát. A kereszténység elterjedésével minden pogány rendezvényt, így az ókori olimpiát is betiltották, mert a játékok egyfajta tiszteletadás volt Zeusz előtt.  

Az Altisz (Szent Hely), és annak környéke, valamint a stadion található a rommezőn.
A bejárata előtt találunk egy emlékoszlopot, itt nyugszik Pierre de Coubertin báró bebalzsamozott szíve.  Ő kezdeményezte az újkori olimpiák megtartását, s tőle származik a híres mondás : „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.” A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre szintén az Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére. Az olimpiai játékok szimbólumát, az öt karikát is ő tervezte 1913-ban. Az összefonódó öt karika szimbolizálja az öt kontinens Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália és Európa egységét. A karikák a sport alapelveit jelképezik: a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget.  Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) Az első újkori olimpiai játékokat 1896. április 6 - 15. rendezték Athénban.

Az ásatási terület

Zeusz-templom (az  Altisz központi helye)

A győzelmi emlékmű Kr. e. 468 körül épült.  Zeusz, a görög mitológia főistenének szobrát Pheidiasz készített Kr.e. 435-ben, mely csaknem az egész templomot elfoglalta.  A szobor a trónon ülő Zeuszt ábrázolta, jobb kezében Niké győzelmi figuráját, bal kezében jogarát tartva. A 13 méter magas szobor az ókori világ 7 csodája közé számított (elefántcsontból készült, amit aranyréteggel borítottak be, trónját cédrusfából faragták) éveken keresztül hívők ezreit vonzotta a világ minden tájáról. II.Theodosius császár a szobrot lebontatta, Konstantinápolyba szállíttatta, ahol egy tűzvészben pusztult el.

Pheidiasz műhelyének romjai

Gümnaszion (Tornacsarnok)

A gümnasziont két oldalról oszlopsor határolja. Valószínűleg ezen a helyen tartották az edzéseket. Az olümpiára a résztvevőknek kilenc hónappal a verseny előtt meg kellett kezdeniük a felkészülést. Az utolsó hónapban már Olümpiában folyt a felkészülés.

Palaisztra (Küzdőtér, edzés helye)

Az Kr.e. 3. század végén épült, és oszlopai szinte hiánytalanul megmaradtak.  A szabályos négyzet alapú, minden oldalán 66 m hosszú és dór oszlopcsarnok szegélyezte, belső udvara fedett volt, ahol a birkózók, diszkoszvetők, gerelyhajítók eső vagy forróság idején is edzést tarthattak. Innen nyíltak a ión oszlopos öltözők, az olajozó- és fürdőhelyiségek.

Stadion(Versenypályák)

Az Kr.e. a 4. században épült stadion, aminek bejárata ma is szinte teljes épségében látható. A pálya 192,25 m hosszú és 30 m széles. A mészkőből készült startköveket is megtalálták, két párhuzamos vájata van, ez könnyítette meg az elrugaszkodást.  

Hippodrom (Lóverseny-, kocsiversenypálya)

2008-ban a Német Régészeti Intézet kutatócsoportja találta meg a lóversenypályát, a kutatók szerint a lóversenypálya Olümpiában az akkori legnagyobb sportlétesítmény volt.

Philippeion

Philippeion, Kr. e. 328. évi khairóneiai győzelme emlékére emelt körtemplom. Mára csak az alapja, néhány oszlopfő, pár plafontöredék, cserepek maradtak meg.

Bouleuterion (Tanácsház)

A Tanácsház (Bouleuterion) volt a versenybíróság székhelye, 24 × 14 méteres udvarában állt az Esküvédő Zeusz (Zeusz Horkiosz) kezeiben villámot tartó szobra. Ez előtt tettek esküt a versenyen indulók és a versenybírák is, hogy a szabályokat betartva, becsületesen vesznek részt a versenyen.

Leonidaion

A naxoszi Leonidász által emelt vendégház Olümpia legtágasabb épülete volt, itt szállásolták el a játékok előkelő vendégeit.

Az Olümpiai Régészeti Múzeum az ásatási terület mellett a domb tetején áll.

Páratlan szépségű gyűjtemény (a mendéi Paioniosz híres Szárnyas Niké szobra, Praxitelész híres Hermész szobra, a Pheidiasz-műhely leletei és számos értékes lelet).

A mai Olümpia alig 400 lakosa főleg az idegenforgalomból él.
Olümpia ma Görögország egyik legjelentősebb régészeti helyszíne, az UNESCO Világörökség része.

Müron Diszkoszvető (bronz másolat)

Héra istennő temploma és oltára közötti területen tizenegy papnőt jelképező nő végzi az olimpiai fáklya meggyújtásának ünnepségét, korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint. A fáklyát a Nap sugaraival egy fém parabolatükör segítségével gyújtják meg, a napsugarakat egy pontba fókuszálva. Aztán az első futó megindul az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lánggal.
És ma megérkezik a láng a XXX. nyári olimpiai játékok színhelyére Londonba és megkezdődik a 2012 Londoni Nyári Olimpia.

London az első város, amely háromszor rendezhet újkori nyári olimpiát, mivel korábban 1908-ban és 1948-ban is a sportesemény házigazdája volt.

A lebegő vagy úszó piacon az áruk értékesítése hajókon történik. Egykoron ezek a csatornák fontos szerepet töltöttek be a vízi közlekedési hálózatban, a piac rendeltetése pedig az árucsere volt. Mára azonban a legtöbb úszó piac már csak turisztikai attrakcióként szolgálnak főként Thaiföldön, Vietnamban és Indonéziában.

A 19. században még számos úszó piac volt Bangkokban és a környékén, de mostanra csak néhány maradt meg, ezek közül a legnagyobb és leglátványosabb a Damnoen Saduak.
Damnoen Saduak csatornát 1866-ban IV Rama király parancsára kezdték építeni, megkönnyítve a vízi utazást Ratchaburi és Samutsakhon tartományok között. 1868-ra készült el és nyílt meg a nagyközönség előtt. A csatornát körülvevő föld rendkívül termékeny, gyümölcs és zöldség termelésére kíválóan alkalmas.

Bangkoktól kb. 100 kilométerre, dél-nyugatra található a leghíresebb úszó piac a Damnoen Saduak, ahol a turisták betekintést nyerhetnek az itt élők mindennapjaiba. Reggelente több száz csónak indul útjára, hogy friss gyümölcsöt és zöldséget, színes szalmakalapokat, emléktárgyakat, kész ételeket, vagy éppen frissen sütött helyi különlegességeket kínáljanak a szintén csónakkal közlekedő vásárlóknak és az ide látogató turistáknak.

A csatornákat (khlongs) a parton magas cölöpökre épített lakóházak, kókuszpálma ültetvények és éttermek szegélyezik, melyeknek oldalából nyíló standokról árulják a portékáikat, míg a csatornán kis keskeny, lapos csónakokban nők ülnek, nagy szalmakalappal fejükön, színes ruhában és fel-alá evezve kínálják a felhalmozott áruikat. Főleg a helyi termelők friss gyümölcseit, zöldségeit (banán, papaya, mangó, ananász, kókuszdió, rambutan, mangosteen, pomelo, jackfruit, guava és durian). Szines, magával ragadó kavalkád ez, a csatorna, az étel és a friss gyümölcs jellegzetes illatával.

Az úszó piacok nem a pénztárca kímélő vásárlás színhelyei, de mindenképp érdemes ide ellátogatni.

Amphawa úszó piac

A Mekong deltájának legnagyobb úszó piaca a Cai Rang

Ha Long Bay,Vietnam,úszó "shop"

Indonézia, Banjarmasin Ázsia második legnagyobb úszó piaca a Pasar Kuin

                                                                                                  photo by Hary Muhammad

A kormoránhalászatot már több mint egy évezrede, pontosabban 1300 éve űzik Kínában és Japánban, mely mit sem változott az idők során. Régen virágzó iparág volt, sokan éltek ebből a  halászati formából.

A kulturális örökség részeként nyilvántartott „ukai”, azaz a kormoránhalászat ma már inkább csak turistalátványosság. Mindössze néhányan maradtak, akik ebből a tradicionális halászatból élnek, mert a kifogott zsákmány értéke önmagában nem lenne elég a megélhetéshez.

Május 11-én, a halászati szezon kezdetén tartják meg a kormoránhalászat ünnepét.

A halászati módszer lényege, hogy a madár nyakára egy hurkot kötnek vagy egy karikát erősítenek (melyhez esetenként egy hosszú madzagot kötnek) ezzel megakadályozzák, hogy a nagyobb halakat lenyeljék, amire azért van szükség, mert ha tele van a hasuk kevésbé motiváltak a halászatra. 

A zsákmányszerzés után a madarak csőrükben a hallal visszatérnek a csónakhoz, ahol a halászok a csapdaként szolgáló torkukból kiveszik a halat. Ám nem maradnak ők sem finom falat nélkül, a "munka" után megkapják a jussukat.

Tradicionális viseletben, éjszaka indulnak halászni, fáklya fényével (kagari-bi) csalogatják a csónak (ubune) köré a halakat. A halász (usho) és segítői 5-6 méter hosszú bambusztalpon vagy csónakban állnak s azt evezővel hajtják.

A kárókatonát a vízbe löki vagy veti, mely a halfogás után a vízszínére jön csőrében a hallal azért, hogy lenyelhesse; ámde meghiúsítja ezt a nyakán lévő zsinór vagy gyűrű, melynek folytán kénytelen-kelletlen a tutajhoz úszik.

Ha elég közel jutott a halászhoz, akkor zsákkal, hálóval vagy merítőszákkal kifogja a madarat, elveszi tőle a halat, de megoldja nyakán a hurkot, hogy a jutalmul nyújtott hálafalatot lenyelhesse.

A kárókatonák rendkívül ügyesen halásznak, zsákmányaikat a víz alatt üldözve kapják el. Mi teszi a kormoránt ilyen sikeres halásszá? Ellentétbe a vízimadarak többségével farktőmirigyük váladéka nem teszi vízhatlanná tollazatukat, így tollazatuk lemerüléskor átázik ez megkönnyíti a víz alatti úszást. Mozgásuk a víz alatt leginkább egy vidráéhoz hasonlítható.

Íme egy videó:

Persze ma már sokkal hatékonyabb módszerei vannak a halászatnak, de ezt az ősi szokást továbbra is ápolják és életben tartják.