Világutazó

Bretagne-ban barangolván, minden egyes látnivaló után úgy érzi az ember, hogy ennél szebb már nem jöhet. Ennél szebbet már nem láthat. Majd a következő helyszín látogatása előtt, szinte biztosan tudja, hogy az előző szépségeit az nem képes felülmúlni. Aztán az új partszakaszra érkezéskor rájövünk, hogy nem hogy felülmúlja, hanem élményeinket újabb és magasabb szintre emeli. Egészen addig, amíg bele nem botlasz a szíved legkedvesebbikébe, ami aztán örök szerelmet gyújt benned.

Első ránézésre káosz uralkodik a parton. Mintha ez a hely valamikor az óriások játszótere lett volna. Ahol az építőkocka volt a legkedvesebb játékszer, és távozásukkor oda ejtette mindenki a kezében lévő sziklát ahol éppen akkor állt. Mégis ahogy közéjük merészkedünk, megértjük őket, hogy pont ott vannak jó helyen, ahol vannak. Ahogy megérintem az egyiket, szinte hallom mély mormogását, hívó szavát és érzem óriási erejét. El is döntöm, hogy legközelebb hajóval is közéjük merészkedem. Mert már akkor tudom, hogy lesz legközelebb.
Ahogy haladunk a part mentén egyre tovább, újra és újra kilyukadunk kisebb-nagyobb strandszakaszokra, ahol az itt pihenésüket töltő látogatók fürdenek. Gyerekek a sziklák közé kiszökő sekély vízben játszanak, apró halak és rákok után kutatva.De én eljövök innen. Magamnak akarom a sziklákat. Szeretném felfedezni, megérinteni minden egyes darabját. Megsimítani és hallgatni őket. Megvárni, amíg szépen-lassan bezárnak a sétányon lévő üzletek, elcsendesülnek az utcák és a strandok. Majd leülök az egyik tetejére.

Gyönyörködöm és élvezem, ahogyan a nyugovóra térő nap utolsó sugaraiban mutatja meg igazi arcát. Ahogyan rózsaszínbe borul előttem a táj. Hogy mit látok? Oh...bárcsak elmondhatnám! Azt hiszem, valahogy úgy fogalmaznék, hogy ha író lennék, a legszebb regényt írnám róla. Ha költő lennék? A legszebb rímekbe foglalnám. Ha festő lennék? A legmelegebb színeket használnám. Vagy ha zenész lennék? A leglágyabb hangokban komponálnám szépségét. Csak, hogy elmondjam...hogy elmagyarázzam...hogy megérthesse más is.

De egyik sem vagyok. Így csak ülök a szikla tetején. Szerelmesen fürkészem minden apró porcikáját. Nem kérdezek, nem beszélek. Csak eggyé válok vele. Érzem az életet, ami lüktet belőle. Érzem az energiát, ami a csontjaim legmélyére hatol. Most nem fáj semmi. Most nem érzek csalódottságot, kimerültséget. Csak elmerülök a szirének csodálatos dalolásában és a sellők táncában. Boldog vagyok! Ebben a pillanatban már tudom, örökre elrabolta a szívemet. Tudom, hogy még nem végeztünk. Tudom, hogy még visszatérek, hogy újra lássam és halljam őket.

Írta és fotózta:Ugrai Melinda

Hol? Japán déli részén, Honshu szigetén.
Mi van itt? Osaka Japán harmadik legnagyobb városa, és az egyik fő kulturális és kereskedelmi
központja.

Miért érdemes ide utazni? A város egyszerűen szuper, tele van élettel. Egy hatalmas akvárium,
tele egzotikus tengeri élőlényekkel, lenyűgöző múzeumok és végtelen vásárlási lehetőségek várják
a turistákat. Éjjel sem pihennek az utcák, szórakozóhelyek, kiváló éttermek várják a turistákat - az
embernek nincs is más dolga, mint sodródni a többi emberrel, és oda menni, ahová a helyiek is
betérnek.
Mikor érdemes ide utazni? Tavasszal március és május között, illetve ősszel szeptember és
november között a legjobb az időjárás. Tavasszal több a turista.

Hogyan érdemes ide utazni? Japánban a vonat és a repülő a legelterjedtebb közlekedési mód a nagy
távolságok leküzdésére – Osakába is így lehet eljutni.
Hol érdemes megszállni? A Humor Resort New Oriental Hotel egyszerű, otthonos szálloda, közel a metróhoz. Gyors városnézéshez ideális. A Hotel Monterey La Soeur Osaka a bevásárlóközpontokhoz
van közel, a 16. emeleten kiváló Spa részleg található.
Hasznos tippek: Kihagyhatatlan a Shinsaibashi, Osaka híres bevásárló utcája. A Dotonbori városrész
pedig kiváló ételeiről híres.

Stonehenge, a dél-angliai Salisbury-síkságon álló nagy szürke homokkőtömbökből épült hatalmas építmény, amely különös vonzerőt gyakorolt a régészekre, és élénk hatással volt az emberek képzeletére.

Stonehenge - függő kövek. Átmérője több mint mint 30 méter, a legnagyobb elemei pedig 4,5 méter magasak. A dísztelen kövekből sugárzó egyszerűség erőtől duzzadó. A kövek a távoli Wales-ből, a Prescelly hegyekből kerültek jelenlegi helyükre. Szállításuk, megmunkálásuk és felállításuk daru, csigasor illetve egyéb mechanikus segédeszköz hiányában kézi erővel történt.

Funkcióját, építésének célját a mai napig homály fedi. Stonehenge-ről sokféle elképzelés született, köztük hihetőek és a fantázia világába tartozóak egyaránt. Voltak, akik Stonehenge-t a római építészettel hozták kapcsolatba, mások egyenesen a földönkívüliek leszállóhelyének tulajdonítják. A sokféle elképzelés közül legvalószínűbb az, hogy építésének szakrális jelentősége volt, a napkultusszal állt összefüggésben.

Egyesek Stonehenge -t, illetve annak építését a kelta papokkal, a druidákkal hozzák összefüggésbe. Ennek az lehet az alapja, hogy a kelta druidák feltűnően érdeklődtek a csillagászat iránt. A valóságban azonban Stonehenge sokkal ősibb létesítmény a druidák koránál, tehát ők nem lehettek az építők. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy vallási szertartásaik, csillagászati megfigyeléseik helyszínéül választották az építményt.

A rengeteg vizsgálat és elmélet ellenére sem valószínű, hogy Stonehenge titkát az közeljövőben sikerül teljes mértékben megfejteni. Stonehenge 1986 óta a kulturális világörökség része.

Írta és fotózta: Novotni Nóra

2003 telén útnak indultunk. Nem ez volt az elsô utazásunk Afrikába de nem sejtettem milyen csodálatos vidék vár majd ránk. Beszéljenek a képek róla, melyek analóg technikával filmre készültek egytől egyig.

Namíbiai útvonalunk sorrendje:-Windhoek-Waterberg Plateau-Tsumeb-Etosha Nemzeti Park-Aba-Huab-Spitzkoppe-Swakopmund-Sossusvlei-Lüderitz-Fish River Canyon-Rehoboth- Windhoek

Windhoek: Namibia fővárosa és egyben legnagyobb városa is. Ide érkeztünk és innen is intettünk búcsút e gyönyörű, egyedülálló szépségű országnak.

Waterberg Plateau Nemzeti Park: 1972-ben nyilvánították természetvédelmi területnek, veszélyeztetett állatfajok, 200 különböző madárfaj és ritka antilopfaj élőhelye. Komoly sziklamászás várt ránk, de megérte, mert a Montain Wiew-ről lenézve elképesztő látvány fogadott minket.

Tsumeb: A legnagyobb város észak Namíbiában és a legközelebbi az Ethosa Nemzeti Park területéhez
Ethosa Nemzeti park: Afrika egyik legnagyobb állatrezervátuma. Része az Etosha Pan időszakos tó. Számos faj élőhelye óriási területen melyek jól megfigyelhetőek főleg az itatók környékén. A FF képek nagy része itt készült, engem elvarázsolt a hely remélem mások is örömüket lelik a látványban.

Aba-Huab Spitzkoppe: Több mint 700 millió éves kopasz gránit csúcsok csoportja a Namib sivatag területén

Swakopmund: Nyugat namibiai sivatagi város, tengerparti üdülőhely és kikötő. A német gyarmati építészet látványos példája.

Sossusvlei: Csodálatos vöröshomokos dűnék a Namíb-Naukluft Nemzeti Park-ban. A hely ahol az ember ráébred mennyire apró teremtmény az óriás dűnék tetején állva.

Lüderitz: Kikötő és gyémánt bányász település a közelben élnek Namíbia védett vadlovai is, amelyek az érkező hajókról szabadultak el vadultak vissza és alkalmazkodtak a sivatagi léthez.

Fish River Canyon: A második legnagyobb kanyon a világon. Lenyűgöző mélység és magasság, mely több kilátóhelyről megtekinthető.

Rehoboth: Természetes melegvizű forrásokkal rendelkező város mely egy magas fennsíkon fekszik

Bretagne, a Kelták őshazája valamint Franciaország egyik legfontosabb mezőgazdasági és állattenyésztési területe. Ezzel már abban a pillanatban szembesül az ember, ahogy belép a régióba. Hisz gyönyörű, ápolt, zöld termőföldjei egészen a felkelő nap sugaráig nyugtatják az ember szemeit. A rajta, szabadon legelő szarvasmarha csordák pedig csak még szebbé festik az egyébként is nyugalmat árasztó táj szépségét. Sűrűn váltakozó éghajlatának köszönhetően, a horizonton hatalmas felhők tárulnak a szemünk elé, amik az évszaktól függetlenül hol sötétségbe burkolják az eget, hol pedig vérvörös színben pompáznak, amit a lenyugvó nap utolsó sugarai színeznek meg.

Azt mondják, hogy a föld maga olyan energiákkal bír, amiket nem lehet és nem is érdemes megmagyarázni. Ide érkezvén megbizonyosodik az ember ennek az állításnak az igazáról. Érdemes hát megállni egy pillanatra, kibújni a cipőnkből és mezítláb a földre állni. A friss levegőből jó nagyokat szívni a tüdőnk legmélyebb pontjáig majd hagyni, hogy Bretagne termékeny földje magába szívja minden fájdalmunkat, szomorúságunkat, és cserébe pozitívummal töltsön fel minket.

Belekiálthatjuk a levegőbe minden kimondatlan szavunkat, a magunkban mélyen elfojtott csalódást és bánatot, a sok-sok felgyülemlett feszültséget, hisz Bretagne szele elviszi őket olyan messzire ahonnan soha többé nem fognak visszatérni. Az itt élők tudják, hogy az eső elől nem kell elmenekülni, hanem alá kell állni. Engedni, ahogyan záporozó cseppjei az arcunkon lecsorduló könnycseppeket tisztára mossa, majd hagyni, hogy a Bretagne-i nap a lehulló esőcseppekkel együtt örökre felszárítsa azokat. Amiket aztán ott a szemünk előtt gyönyörű szivárvánnyá formálhat.

Csendes, nyugodt, már-már kihaltnak tűnt utcácskáin sétálva, hamar béke és nyugalom költözik az ember lelkébe. Látva a mesebeli házikókat, amelyeket az éghajlatnak hála, sövénykerítés díszít és a hozzájuk tartozó kerteket, a bennük lévő gyümölcseikkel tele roskadozó fákat, fedezi fel az ember, hogy ilyenek nem csak a filmekben és a mesékben léteznek, hanem itt, Bretagne-ban is. Rájövünk, hogy mitől olyan kiegyensúlyozottak itt az idősek, hogy miért futnak még sokan 60 év felett is maratonokat. A nyugdíjas klub, mint fogalom is átértékelődik, hisz a Tour de France–nak köszönhetően nem ritkák a 20-40 fős kerékpározós csoportok, amelyek létszámánál már csak az életkorok száma a magasabb.

Aztán hagyjuk egy kicsit magunk mögött a szántóföldeket és merészkedjünk még közelebb a természethez és látogassunk el a legszebb tengerparti részekhez. Menjünk ki a sziklákhoz, amelyek olyan magasan tornyosulnak az ég felé, hogy egészen egybeolvadnak azzal. Oda, ahol ha az ember felállna annak legmagasabb pontjára, képes lenne átölelni a felhőket. Amit nem privatizáltak a luxus hotelek, hanem a turisták által és az azoknak kijelölt és kitaposott keskeny ösvényeken lehet a végtelenbe és talán még annál is tovább sétálni, és közben gyönyörködni az előttünk szétterülő tenger kékségében és az Isten alkotta természet valójában. 

Írta és fotózta: Ugray Melinda

Bretagne-ba érkezvén az embernek az az érzése támad, mintha egy kicsit le lenne lassulva a mai rohanó világ mellett. Mintha az itt élők csak nézők lennének a világ vetítővászna előtt. Ahol köszönik, nem kérnek a csúcsfejlesztésekből, a turisták millióiból. Ahol még számít az adott szó és az egymás iránti bizalom és hit. Bretagne, ahol még jó gyereknek lenni és felnőni. Ahonnan jó elmenni majd ide visszatérni. Bretagne, ahol jó megöregedni és innen örök álomra szenderülni. A teljes beszámolót itt találod.

Umag Horvátország legnyugatibb városa, közigazgatási, gazdasági és kulturális központ. Történelmi emlékei a kőkorszakra nyúlnak vissza: ez a legrégebbi része az Isztriának. Apartmanok és hotelek övezik a tengerpartot, a turisták homokos, kavicsos és sziklás strandok közül választhatnak. Egy mesterséges öböl várja a legkisebb fürdőzőket, mellette a híres teniszstadion, a Stella Maris. A belvárosba vezető utat megtehetjük a kisvonattal, ám gyalog - bár kicsit tovább tart - sokkal élvezetesebb, szebb látvány.

forrás: croatia.hr

A kikötőből közvetlenül a tengerparton kialakított sétányon besétálhatunk a belvárosba. Nappal a történelmi emlékeket, múzeumokat nézhetjük meg. Éjszaka felpezsdül a város: mindenhonnan szól a zene, éttermekben sül a hal, és a teraszok étkeznek a vendégek a csillagok fénye alatt.

Írta és fotózta: Kollerits Eliza

A szórakozóhelyek is kinyitnak. A belváros kis utcácskái tele vannak ajándékboltokkal, ékszerüzletekkel, éttermekkel és fagyizókkal. Angolul és olaszul nagyon jól beszélnek az árusok, de akad, aki németül is tud. Tökéletes üdülőhely, tipikus horvát városka, közel a határhoz. Autóval egy délelőtt alatt megtehető az út. Már 12 éve járok oda, de még mindig nem tudtam megunni.

Korábban már bemutattuk a világutazók leghasznosabb mobil applikációit (városnézés, kommunikáció, hasznos útitársak), most a cikksorozatunk utolsó részében azt is megtudhatjátok, hogyan használhatjátok ezeket az appokat külföldön bárhol és bármikor. Ha eddig a határt átlépve az első dolgod az volt, hogy ellenőrizd, engedélyezted-e okostelefonodon a roaming szolgáltatást, és ha igen, rögtön kikapcsoltad, akkor ez a cikk neked szól. (Ha nem hallottál még a roamingról, akkor meg pláne :) ). Mára ugyanis odáig fejlődött a világ, hogy egy kis odafigyeléssel pénztárca kímélő módon használhatod ki az okosmobilodban rejlő előnyöket.

forrás: eplus-gruppe

A roaming egy olyan szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy külföldről is gond nélkül telefonálhassunk, küldhessünk SMS-t és internetezzünk a mobiltelefonunkon, mintha csak a hazai szolgáltatónk hálózatán tennénk ezt. Ennek a kényelemnek sokáig borsos ára volt, de az Európai Uniónak és a szolgáltatók közötti versenynek hála mára ezek a díjak egyre inkább közelítenek a minden utazó számára elérhető tartományhoz.

A Telenor felmérése is a telekommunikáció nélkülözhetetlenségét mutatja, a kutatás alapján az évente legalább egyszer utazó, magyar mobilhasználó közül már minden 10 utazóból 8-an használnak valamilyen hang- vagy adatalapú roamingszolgáltatást. 2014. július 1-től tovább csökkennek a roamingdíjak, és ebből az alkalomból a Telenor is új ajánlatokkal állt elő. Az új roaming szolgáltatásainak kialakításakor a Telenor minden ügyfelére gondolt: azokra, akik külföldön inkább csak neteznek, azokra, akik a beszélgetéseket preferálják, és azokra is, akik a kettő kombinációját alkalmazzák szívesen.

Ez utóbbi felhasználók számára készültek az EU Duo csomagok. Az EU Duo Napijegy 1790 forintért nemcsak 50 MB adatforgalmat tartalmaz, hanem 30 percnyi hívást is nyújt az adott napon. Az EU Duo Hetijegy pedig 4990 forintért cserébe már 100 MB mobilinternetet és 100 perc beszélgetést tartalmaz a 7 napos érvényességi ideje alatt. Ráadásul mind a napi-, mind a hetijegy esetén a hívások fogadása teljes mértékben díjmentes.

A csomagok részletes leírásáért látogassatok el a Telenor weboldalára.

Azon Instagram- és Facebook-függőknek, akik itthon és külföldön szinte kizárólag a világháló segítségével tartják a kapcsolatot ismerőseikkel, nekik ajánljuk a Netroaming Napijegyet, amellyel 990 forintért 50 MB adatforgalmat bonyolíthatnak. Az opció párja a Netroaming Hetijegy, amely 1990 forintért 100 MB adatforgalmat biztosít a 7 napos felhasználási időszakra. A Netroaming Napi- és Hetijegyhez szintén megvásárolhatók extra megabájtok.

A hagyományos mobilozáshoz ragaszkodó felhasználókra is gondoltak, természetesen így kizárólag hanghíváshoz használható roaming napijegy és hetijegy is vásárolható. A 990 forintba kerülő Roaming Napijegy 30 percnyi híváskezdeményezést és -fogadást tartalmaz. Hosszabb utazásra készülőknek a Roaming Hetijegy az ideális megoldás, amellyel 1990 forintért cserébe 1 héten át összesen 60 percnyi híváskezdeményezési és -fogadási lehetőséget kapnak.

forrás: hendry - Flickr 

Az adatforgalmi keret túllépése esetén a Telenor nem számít fel túlforgalmazási díjat sem az EU DUO, sem a Netroaming jegyek esetében. A napijeggyel rendelkezők plusz költség megfizetése nélkül netezhetnek csökkentett sebességen, míg a hetijeggyel rendelkezők további megrendelésig nem érik el az internetet. Extra megabájtok vásárlása esetén természetesen újra kihasználhatják a mobilhálózat adta előnyöket.

Végül néhány hasznos tanács, amely segítségével spórolhatunk a roaming adatkeretünkkel.

Használd a MyTelenor-t

A MyTelenor alkalmazás segítségével minden pillanatban pontosan tudhatod, hogy hány percnyi beszélgetés, vagy hány megabájt felhasználható adatforgalom áll még rendelkezésedre.

Használj okos böngészőt

A Google Chrome okostelefonon is futó verziója az adattömörítés funkciójának köszönhetően akár 50%-al is csökkentheti a böngészés közbeni adatforgalmadat. Az Opera böngészője is nagyon jól működő adattömörítési eljárással dolgozik, amit a „Rally” mód vagy „Opera turbo” néven érünk el, és akár 90%-al kevesebb adatforgalommal is beéri, mintha hagyományos módban használnánk. Mindkét böngésző elérhető Android-ra és iOS-re is.

Kontrolláld az alkalmazásaid mobilnet elérését

Ma már szinte minden applikáció igényel internetelérést, ha máshoz nem is, a frissítései letöltéséhez. Az alkalmazások netelérését azonban kontrollálhatjuk. Beállíthatjuk például, hogy csak a kedvenc alkalmazásaink férhessenek hozzá az internethez a mobilnet csomagunkat használva, és mások egyáltalán nem, vagy csak WI-FI-n keresztül. Ezeket a beállításokat az iOS-t futtató készülékünkön könnyedén megtehetjük, míg Android-on külön alkalmazást kell letöltenünk erre a célra.

Reméljük sikerült néhány hasznos tanáccsal és ötlettel szolgálni az elmúlt hetekben.

(x)

Az 5 napos nyaralást megelőző vízumigénylés hosszas és bosszantó procedúrája örök élmény marad. A Londonban található nagykövetség szigorát megtapasztalva végre a kezembe kaptam az engedélyt, így tehát nekivághattam utamnak.Már a reptérről a központba tartó úton sok hasonlóságot véltem felfedezni hazánk és Oroszország múltja közt. Mind az emberek viselkedése, temperamentuma, a tömegközlekedési eszközök kinézete és állapota, az épületek látványa, mind mind a régi időket idézte fel. A szállásom centrális helyen volt, egy tömegközlekedési csomóponttól fél percre, ám mégis csendes környéken. A nagy kapun egy hatalmas belső kert fogadott, amolyan budapesti bérház érzés kapott el. A mosott ruhák az erkély korlátjára lógatva, a biciklik a lépcsőház aljában 2 lakattal ellátva, a jó öreg zsigulik a parkolóban hagyva stb.

Blazsennij-székesegyház

Kora este, a kánikula elvonultával egy kellemes sétát tettem a Vörös téren, amiről azt hittem élőben nagyobb. Mindezt leszámítva a macskaköves tér végén megpillantottam a Blazsennij-székesegyházat, Oroszország jelképét, mellette pedig a hosszan elnyúló Kreml-t. A téren végighaladva egy másik tér közepén találtam magam, ahol a bazárok kínálatait csodálhattam meg. Rengeteg matroska baba szettből lehetett választani, a sorozat legkisebb darabja nem volt nagyobb, mint 30 mm, amely (akárcsak a szett többi darabja) szintén kézzel festett, a legnagyobb elérte az 1 métert is.

Mindeközben turistacsalogató aktivisták hangosbemondóval reklámozták cégüket, városnéző túrákra buzdítva őket. (Nekem már egy ilyen napi túra előre, online le volt foglalva, mely a város olyan részét is megmutatta, melyet talán egymagam nem fedeznék fel.) A Moszkva (Oka egyik mellékága) folyón hajózva, végig a Kreml, a Megmentő Krisztus Székesegyház (ahova azért nem engedtek be, mert top volt rajtam, ami nem takarta el a vállaimat, plusz még tetoválásom is van), a 7 testvér és számos lakóház mentén gyönyörű látképet kaphattam a városról. A 40 perces hajókázás által kikerültem a belvárosi forgatagot és egy újabb élménnyel lehettem gazdagabb.

Megmentő Krisztus Székesegyház

Mondanom sem kell, hogy Oroszországban az utca embere nem beszél angolul, így elég nehéz volt a kommunikáció és a segítségkérés, holott Moszkva akármilyen világváros, semmi sincs nem hogy angol nyelven kiírva, de még csak rendes európai betűkkel sem. Ciril betűkkel ellátott táblák és jelzések vannak az utcán, a megállókban, a metrókon stb. Ez egy nagy negatívum volt számomra, mert ez miatt egyik este előfordult, hogy a metróállomás vezetőtől információt kértem, hogy melyik metróvonalat kell használnom és meddig. Kézzel-lábbal mutogatta, orosz nyelvvel kísérve, hogy merre az arra, viszont amikor elértem az ő általa megadott állomást, egyáltalán nem volt ismerős a környék. Egy járókelőtől nagy nehezen megtudtam, hogy a város másik végébe lettem navigáltam, jobb ha gyalog elsétálok egy másik metróvonal legközelebbi állomásáig, mintsem visszametrózzak a belvárosba, hogy ott átszálljak. Követtem a tanácsát, a séta körülbelül 20 percig tartott, fáradt és éhes voltam már, mire végre megtaláltam a keresett állomást, ahonnan sikeresen hazajutottam. Ennek ellenére szerettem metrózni, hisz az állomások különlegesek, mindegyik más más tervezésű, diadalíves perspektívát adó alagútrendszer, ahol a kis átjáró hidakon lehet egyik metróvonaltól a másikhoz jutni, mindez a sínek felett. Olcsó ország, de vannak dolgok, amikért igenis megkérik az árát. Az utcák olykor zsúfoltak és koszosak, a közlekedési dugó nagyon el tud durvulni, az emberek gyakran ingerültek és tolakodnak. Összességében nincs rossz véleményem Oroszországról, de jelenleg nem gondolom, hogy visszatérek. (Írta és fotózta: Horváth Sabine)

Az időpont 2013. június 8-a, a helyszín Kijev, Majdan tér. Persze ezen a nyári napon senki sem gondolta, hogy bő fél évvel az ottlétünkhöz képest micsoda véres harcok dúlnak majd épp ezen a helyen. Reggel 8:30-ra kellett megérkeznünk a Kozatskiy Hotel elé, ahol már várt ránk Igor, a SoloEast Travel munkatársa és a busz, ami elvitt minket az 1986. április 26-án felrobbant csernobili erőműhöz.
Csernobil egy olyan téma, ami szinte mindenkit érdekel, viszont csak nagyon kevesen szeretnének személyesen is eljutni oda. Mi ezen kevesek táborába tartoztunk, ezért tavaly márciusban elhatároztuk, hogy elmegyünk, meglátogatjuk a 27 évvel ezelőtti katasztrófa helyszínét.

A 30 km-es zóna határa - További képek a zónáról

A csernobili erőmű körül 30 km-es sugarú körben minden út le van zárva, belépni csak engedéllyel lehet, amit ugyan egyedi szervezésben is meg lehet szerezni, de sokkal egyszerűbb, ha egy, a csernobili túrákra szakosodott irodára bízzuk a dolgot. Az egyik ilyen cég a SoloEast, ők 150 dollárért vállalják a túrát per fő, ebben benne van a Kijev-Pripjaty-Kijev bérelt buszos út, a szükséges engedélyek beszerzése és egy ebéd, egy, a mind a mai napig üzemelő, az erőmű őrzését ellátó katonák laktanyájában. Sőt, ha nagyobb a társaság, az iroda kedvezményt is ad, mi hárman mentünk, így csak 130 dollárt kellett fizetnünk fejenként.
Találkozó tehát reggel 8:30, az út a 30 km-es zóna határáig pár perc híján két óra. Itt mindenkinek le kell szállnia a buszról, aláírnia egy belépési nyilatkozatot, hogy a saját felelősségre lép be a zónába. Ezután zötyögés tovább a buszban, az első megállónk Csernobil városa, régen virágzó kisváros, ami Pripjaty, az erőmű dolgozóinak és családjaiknak épült alvóváros felépültével egyre inkább elnéptelenedett, majd a robbanás meg is adta neki a kegyelemdöfést. Ma az egyszerűség kedvéért így hívják a laktanyát, tűzoltóságot és azt a pár házat, ahol az erőműben dolgozó szakemberek, munkások laknak. Egy parkban ki van állítva pár gép, amiket a romeltakarításban használtak, de nem a reaktor közvetlen közelében. A legveszélyesebb helyeken használt gépeket az erdőben, elzárva, egy részüket a földbe temetve tárolják, mert ezek még mindig halálos sugárzást bocsánatnak ki magukból.

Az erőmű takarításában részt vett gépek - További képek a zónáról

A gépek után indulás tovább, elhagyjuk a következő ellenőrzőpontot, már csak 10 km az erőmű. Ebben a 10 km-es körzetben a vadállomány megóvásának érdekében minden állatot, ami nagyobb egy macskánál, kilövik. Csernobilt leszámítva a zóna nagyrészt lakatlan, csak néhány család tért vissza az üresen álló házakba, miután a kétezres évek elején az ukrán kormány megengedte, hogy azok, akik valaha itt laktak és elmúltak hatva évesek, visszaköltözhessenek.
A következő megálló egy óvoda, ahova ezeknek a falvaknak a lakói vitték a gyerekeiket, amíg ők Pripjatyban vagy az erőműben dolgoztak. Az óvoda valaha Kopacsi településéhez tartozott, a sugármentesítés során azonban az egész falut ledózerolták, csak az erdőszéli óvodát hagyták épen.

A kopacsi óvoda - További képek a zónáról

Innen még 10 perc buszozás és elérjük Pripatyot, útközben még megállunk egy hídon, ahonnan rálátni az erőműre. Erre a hídra jöttek ki a robbanás másnapján az emberek, innen nézték a radioaktív tűzijátékot, miközben fogalmuk sem volt arról, hogy szervezetüket éppen a halálos sugárzás többszöröse éri minden percben.

Pripjatyot 1970-ben alapították, kifejezetten az erőmű dolgozóinak és családjaiknak, és mivel 1986-ban teljesen kiürítették, valószínűleg ez minden idők legrövidebb ideig lakott városa. A busz a bekötőút végéig visz minket, innen, a növényzet térhódítása miatt, nem megy tovább, gyalog kell bejárnunk a várost. A lakosságot, közel ötvenezer embert harminchat órával a robbanás után, 1986. április 27-én, mindössze két és fél óra alatt kitelepítették, úgy, hogy előtte háromnegyed órájuk volt erre felkészülni. Így a személyes irataikon és néhány ruhadarabon kívül mindenük a lakásokban maradt. A lezárt lakásokat egészen 1987 őszéig őrizték a katonák, ezután viszont megszűnt a rend, és hamarosan megjelentek a fosztogatók, akik mostanra szinte minden lakásból minden mozdíthatót elvittek, beleértve az olyan sugárzó fémtárgyakat is, mint például a radiátorok.

A karbantartás hiánya miatt az épületek ablakai kitörnek, az ablakkeretek elrohadnak, de még a falak is eldeformálódnak

A túra során a főteret, a Polisszja szállót, néhány panelházat, a stadiont és természetesen az elkészült, de soha át nem adott vidámparkot nézzük meg. Néha variálódik a program és a stadion helyett az uszodát lehet megnézni, nekünk épp nem az jutott.

A pripjatyi stadion maradványai - További képek a zónáról

Sok épület már felismerhetetlen és az összeomlás határán van az erózió és a növényzet miatt, ezért az épületekbe elvileg már nem lehet menni, nekünk persze, amikor a túravezető nem figyelt oda, sikerült. Igor egyébként végig nagyon informatív volt, sok szörnyű történetet hallottunk a romeltakarításban dolgozók sorsáról.

Óriáskerék a soha át nem adott vidámparkban - További képek a zónáról

A városban a legszennyezettebb rész egyébként a vidámpark környéke, ide szálltak le azok a helikopterek, amelyek közvetlen az erőmű fölött dolgoztak, személyzetet cserélni.

A Vörös-erdő - További képek a zónáról

Nagyjából másfél óra barangolás után vissza a buszhoz, irány az erőmű, mégpedig a híres Vörös-erdőn keresztül. Az erdőt 27 évvel ezelőttig Üröm-erdőnek hívták (Csernobil jelentése: fekete üröm), új nevét a reaktor felrobbanása után kapta. A robbanás után a legtöbb radioaktív fém, ami túl nehéz volt ahhoz, hogy sokáig a levegőben maradjon (és később átfújja a szél Európába, Skandináviába és Alaszkába) az ide, három kilométer távolságra hullott le, szinte minden életet kiirtva, vörösre festette a fák kérgét és leveleit. Bár a fákat két évvel a baleset után ledózerolták és újakat ültettek, mégis minden hely közül ez a leginkább sugárszennyezett. Ezt talán a legjobban az érzékelteti, hogy míg az összes többi helyszínen szép komótosan caplatott végig sofőrünk, hogy segítse a fényképészeket, itt üveghangon, a lehető legnagyobb sebességgel vágtunk át az erdei úton.

A felrobbant reaktort körülvevő szarkofág - További képek a zónáról

Tűnjék bármilyen paradoxnak, az egész zónán belül az erőmű környéke a legkevésbé szennyezett, mivel itt a talajt húsz centi mélységig teljesen kicserélték. A felrobbant 4-es reaktortól 300 méterre parkolunk le, húsz percre van engedélye egy csoportnak az itt-tartózkodásra. A készülő új szarkofágot biztonsági okokból nem szabad fényképezni, minden mást viszont igen. Maga az erőműt védő régi szarkofág elég rossz állapotban van, szemmel látható lyukakkal tarkított rozsdahalmaz az egész épület.

A csernobili laktanya, előtte a buszunk - További képek a zónáról

Az erőmű után már visszafelé indulunk, a terület határában még egyszer megállva a Pripjaty folyó partján, ahonnan az összes blokkot le tudjuk fényképezni. Csernobilban a laktanyában, a kötelező sugármérés után kapunk enni, meglepően finom levest, rántott húst és palacsintát. Természetesen minden étel a zónán kívülről érkezik. Itt még megnézzük a kiürített és részben lerombolt falvak, városok emléktábláit, majd irány Kijev, ahova este hat és hét között érkezünk meg. Útközben még egy megálló a 30 km-es határnál, újabb dózismérés, külön egy a busznak, amit át is kutatnak, hátha valaki elvitt valamit szuvenírnek Pripjatyból, ami elég rossz ötlet lenne egyébként.

Sugárzásmérés a zóna elhagyásakor - További képek a zónáról

A visszaúton vezetőnk tartott egy kiselőadást nekünk, laikusoknak Csernobil veszélyességéről. Szerencsére nem túl komoly a radiofizikai elemzés, néhány értéket kaptunk csak összehasonlításképpen. A természetes háttérsugárzás nagyjából mindenhol ugyanannyi, 0,08 μSv/óra, ez az az űrből érkező sugárzás, ami a tengerszinten átlagosnak tekinthető. A 30 km-es zóna határában ez az érték 0,2 μSv/óra volt, az erőmű mellett 3,31 μSv/óra, Pripjatyban, a vidámparkban 5,6 μSv/óra, a Vörös-erdőben pedig 11,87 μSv/óra, itt azért már nagyon sípolt a doziméter. Ezek a számok túl sokat nem mondtak, bár a 0,08 és majdnem 12 közötti különbséget mindenki meg tudta érteni, de Igor megnyugtatott minket, hogy az övezetben eltöltött cirka hat óra alatt annyi sugárzás ért minket, mintha Kijevből elrepültünk volna Los Angelesbe. Ez azért mindenképp jó hír, főleg ahhoz képest, hogy a robbanáskor, és az azt követő napokban az erőmű környékén a sugárzás 10–300Sv/h volt. Figyeljünk, nem μSv/óra hanem Sv/óra. 6 Sv/óra fölött szinte biztos a halál, egyes helyeken tehát a halálos dózis ötvenszerese érte az embereket.

A természet szép lassan visszafoglalja Pripjatyot - További képek a zónáról

Összességében egy nagyon érdekes, tanulságos út volt, minden fillért megért, aki pedig kedvet kapott hozzá, annak azt tanácsolom, siessen, egyrészt a régi szarkofág már csak ideig-óráig látható, másrészt pedig ki tudja, mikor pusztul el teljesen a város.

Út Kijevbe - További képek a zónáról

A beszámolót írta és a képeket Pintér Norbert készítette, akinek Csernobilban és Pripjatyban tett látogatásának fotógalériáját itt találjátok, további érdekes képekért pedig csatlakozzatok Facebook-oldalához.

A városnézés és a kommunikáció témaköre után mobil applikációkat bemutató cikksorozatunkban összeválogattunk néhány igen hasznos és érdekes alkalmazást, amik nagyban megkönnyítik az utazást.

Flightradar24

Szeretnéd nyomon követni barátod repülőgépjáratát? Kíváncsi vagy, milyen gépek repülnek fölötted? Ha igen, a Flightradart neked találták ki! A világ egyik legnépszerűbb mobil eszközökre is elérhető alkalmazása, amivel folyamatosan figyelemmel kísérhetjük a levegőben tartózkodó repülőgépek pillanatnyi helyzetét. Az alkalmazás ingyenes (Flightradar Free iOS, Flightradar Free Android) verziójában csupán a repülők aktuális helyzetét, illetve a járatszámot lehet megnézni, ám a fizetős változat (Flightradar Pro iOS, Flightradar Pro Android) számos egyéb funkcióval is rendelkezik.
Megnézhetjük az egyes gépek részletes információit (korábbi és tervezett útvonal, sebesség, magasság) szűrhetünk és kereshetünk magasság, sebesség, légitársaság vagy járatszám alapján, sőt megjeleníthetjük a térképen a repülőtereket és az egyes légitársaságok logóját is. Az “Augmented reality” nézetben pedig egy éppen felettünk repülő gépet is azonosíthatunk a telefon ráirányításával.

iFly

A nagyobb reptereken terminálok sokasága várja az utazókat, ahol ha nem figyel az ember eléggé,könnyen eltévedhet, lemaradva így a csatlakozásról. Ebben a kis külön világban segít eligazodni az iFly, melynek adatbázisában a világ 700 repülőtere szerepel. Terminál útmutatók, parkolási információk, reptéri szolgáltatások pontos és részletes útmutatója rejlik ebben a praktikus kis alkalmazásban.

Augmented CarFinder

Végre találtál egy parkolóhelyet, remek hír! Most már csak meg kell jegyezned, hogy hol is álltál meg, ami egy idegen városban okozhat némi nehézséget. Az AugmentedCarFinder használatával nem lesz nehéz, nem kell attól félned, hogy nem találsz vissza a parkoló autódhoz. Parkolj, fotózd le. Az alkalmazás segítségével akármerre is indulsz, akármennyit is sétálsz, a programba rejtett GPS segítségével biztosan visszatalálsz majd a vasparipádhoz. Az applikáció elérhető ezen a néven Androidra, de iOS-en a CarFinder nevű hasonló alkalmazást ajánljuk.

Post card on the Run

Nem volt időd képeslapot venni vagy régimódinak találod? A Post card on the Run segítségével okostelefonoddal készített saját fényképeidből készíthetsz valódi virtuális képeslapot, amelyeknek, mint régen, a hátoldalára írhatod üzeneted. A szuper alkalmazás Androidon és iOS-en is működik.

JetLag Genie

Az utazók egyik legnagyobb ellensége a jetlag, hiszen ha hirtelen több időzónát átlépnek, az komolyan megkeserítheti az utazást. A JetLag Genie matematikai modellek használatával segít leküzdeni a jetlaget. Megmondja, hogy mikor kell lefeküdni, felébredni, illetve a napi programokat úgy ütemezi, hogy a szervezet cirkadián ritmusát segítsen minél hamarabb visszaállítani. Ez a hasznos kis alkalmazás iOS-re érhető el, de Androidra is találhatunk néhány hasonlót.

Waze

Dugóban ülni sehol sem jó, pláne nem egy idegen városban, ahol még csak a menekülő utakat sem ismeri az ember. Ám semmi probléma, ha kéznél van a Waze, a világ egyik leggyorsabban fejlődő közösség alapú közlekedési- és navigációs alkalmazása. A közösség minden tagja küldhet információt a kialakult közlekedést befolyásoló eseményekről (dugók, útjavítások, balesetek, traffipax, stb.), amelyekről a többi felhasználó azonnal értesül. A beérkezett információk alapján a rendszer automatikusan érzékeli, ha kritikus a helyzet; figyelmeztet és egérutat is javasol. A szuper alkalmazás Androidon és iOS-en is működik.

XE Currency

Az egyik legkedveltebb és legjobb valutaváltó alkalmazás, mellyel pillanatok alatt válthatunk 180 pénznem között. Legnagyobb előnye a könnyű kezelhetőség és a mindig naprakész devizaárfolyamok, amiket akár útközben is frissíthetünk. Az ingyenes verzióban csak annyi a megkötés, hogy egyidejűleg mindössze 10 valutaárfolyamot tudunk nyomon követni, bár ez aligha nevezhető komoly problémának. A program elérhető Androidra és iOS-re is.