Világutazó

Amikor megérkeztem februárban, természetesen a szürke tél fogadott, de ebben nem is volt semmi különös. Az egy hónapig tartó viszonylag enyhe időjárás és az állandó eső azonban elképesztően nyomasztó volt, teljesen elveszítettem az időérzékemet. A főváros összességében csalódást okozott, mert sem szépnek, sem érdekesnek nem nevezném. Ehhez nagyban hozzájárul az a tény, hogy Oslo jelentős részén építkezések zajlanak, a feltúrt területek látványa és a gépek jelenléte pedig nyilván nem segítenek az összkép pozitív értékelésében. Ha kizárólag városlátogatás céljából érkezik egy rutinos utazó, akkor a norvég fővárost kipipálhatja egy hétvége alatt; az igazán izgalmas dolgok nem itt találhatók.

Vigeland Park

Mindenképpen javaslom a művészet szerelmeseinek a Munch múzeum megtekintését, valamint a Vigeland Parkot, ahol szép idő esetén érdemes pár órát eltölteni a különleges szobrok társaságában. Ha az ember hosszabb ideig tartózkodik Oslóban, feltétlenül látogasson el Ekebergparkenbe.

Ekebergparken

Az én elsődleges célom az volt, hogy fussak, hiszen a síelést saját felszerelés hiányában nem engedhettem meg magamnak. (Az árak horrorisztikus természetéről hamarosan részletesebben.) A parkba feljutni már önmagában kisebb edzésnek felelt meg. Ugyan sportosnak tartom magam, mégis cseppet azért elszégyelltem magam, amikor fitt, kisgyermekes anyukák tolták felfelé a terepnek megfelelően kialakított babakocsit a kicsivel együtt meglehetősen fürgén anélkül, hogy kapkodták volna a levegőt. Itt akkor meg is jegyezném, hogy hihetetlenül szimpatikus a norvégok természethez és sporthoz történő hozzáállása. Nem számít milyen az időjárás, ahogyan ők mondják nem létezik rossz időjárás, csak nem megfelelő öltözet. Saját mondásuknak megfelelően cselekednek, esőben is sétálgatnak gyerekekkel strapabíró esőkabátokba öltözve, sőt, még a babakocsihoz is magukkal visznek mindenféle kiegészítő tartozékot, ami könnyedén applikálható, ha az idő úgy kívánja. Itt nincs kifogás, hogy most ezért meg azért nem sportolok, mert nincs időm, fáradt vagyok, beszólt a munkatársam, mérges vagyok, és hétfő van. Haha. Norvégiában mindenki mozog. A mindenki alatt pedig tényleg mindenkit értek. A hetvenéves bácsitól kezdve a frissen szült kismamáig. Futnak, bringáznak, síelnek. Ezenkívül rengeteg halat esznek, tehát nem feltétlenül kell kvantumfizikusnak lenni a CERN-ben ahhoz, hogy kikövetkeztessük egészségesek és kiegyensúlyozottak. Meg van pénzük. Azért természetesen nem vagyok naiv, az anyagi biztonság rengeteget számít, de valahol mégsem ez a legfontosabb, hanem ennek a többi elemmel való sikeres kombinálása. Itt érdekes módon nem találkoztam az otthon annyira jellemző szlovák rendszámú X6-os BMW gépjárművet vezető, szoláriumsárga bohóc-ripacs típusú emberekkel, akik a végtelenségig meg vannak győződve lényük csodálatosságáról és megkérdőjelezhetetlen felsőbbrendűségéről. Nem számít milyen ruhát öltesz magadra és mennyire sokat hiszel magadról, minden norvég tökéletesen ignorálni fogja. Visszakanyarodva az Ekeberg parkhoz; amennyiben az ember szeretné a friss levegőn zajló aktivitást összekapcsolni szürreális, fáról lelógó szobrok nézegetésével, vagy villanyoszlopból suttogó, horrorfilmbe illő monológ meghallgatásával, esetleg éppen úgy ébredt fel, hogy leghőbb vágya egy Dali által tervezett női szobor mellét fiókként kihúzni futás előtt, akkor ennél a parknál egyszerűen nem fog ideálisabb helyszínt találni.

Oslo Downtown

Említettem az árak nem kifejezetten baráti mértékét, nem túloztam. Nagyjából minden az otthoni árak négyszerese. Egy teljesen hétköznapi bevásárlás a sarki boltban 10,000 HUF fölé szaladhat egy szempillantás alatt, és akkor még nincs más a kosarunkban, mint kenyér, tej, tojás és gyümölcs. Egy átlagos étteremben 2 főre könnyedén fizethetünk 30,000 HUF-ot, a szállodában pedig vidáman elkérnek tőlünk egy éjszakáért 80,000 HUF-nak megfelelő norvég koronát. Egy 2014-es felmérés szerint Oslo jelenleg a világ harmadik legdrágább városa, csak Szingapúr és Párizs előzi meg. Aki kizárólag turistaként érkezik, annak érdemes alaposan átgondolni mire mennyit hajlandó költeni.

Gudvangen

Ahogy írásom elején említettem, a tavaszt már a fővárostól távolabb töltöttem. Kongsberg és környéke olyan, mint egy mesebeli helyszín. Lenyűgöző zöld hegyek vesznek körül, ameddig a szem ellát, gyönyörű vízesések szegélyezik az utat, és csupán néhány órányi autóútra vagyunk Norvégia legszebb fjordjától, Sognefjord-tól.

Sogne-fjord, Norvégia legnagyobb fjordja

Amikor kicsi voltam, nagyjából ilyennek képzeltem az Öreg néne őzikéje című mese helyszínét. Valamiért az nekem mindig a megtestesült nyugalmat árasztotta, ahogyan ez a vidék is. Itt senki nem rohan, az emberek élvezik, hogy nyáron jó idő esetén 24 órából 18 óra napsütötte, hiszen a hosszú nappalok iszonyúan hiányoznak ám a téli sötétségben. A hegyekben már 10-12 fok mellett napoznak fürdőruhában, miközben még a hó sem olvadt el. Pénteken sokan már délben elindulnak haza, hogy a családjukkal legyenek vagy sportoljanak, vasárnap pedig szinte semmi sincs nyitva. Valahogy nem is hiányzik.

Voringsfossen

Zárásként pedig íme néhány érdekesség, ami még különlegesebbé teszi ezt az északi országot. Norvégiában angolul szinte mindenki beszél, a filmeket nem szinkronizálják, ezzel is ösztönözve a nyelvtanulást már gyerekkortól kezdve. Amennyiben alkoholt kívánunk vásárolni, előre kell terveznünk, mert ezt kizárólag a norvég nemzeti alkoholboltban, a Vinmonopolet-ban tehetjük meg. Tehát ha szombat este bulizni akarunk, akkor délutánig szerezzük be az italt, különben hoppon maradunk. Sör kapható az élelmiszerboltokban is. A cipőt illik levenni, amikor belépünk egy lakásba. Figyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre, ezt itt komolyan betartják, nem csak úgy csinálnak mintha.
Aki szereti a természetet és el tudja viselni az időjárás viszontagságait télvíz idején, sőt, akár még különleges szépségre is bukkan benne, egészen biztosan beleszeret ebbe a fantasztikus országba, ahogyan én is.

Sognsvann

Gudvangen és Foss közötti autóút mellett található egyik gyönyörű vízesés a sok közül

Hardangervidda

Írta és fotózta: Balogh Veronika

1944 június 6-a nagyon fontos fordulópont volt a II. Világháború alatt. Franciaország felszabadítása a németek által vezetett Hitler nácizmusa alól, alapjaiban mozgatta meg a világot és győzelmükkel méltón írták be magukat a történelembe. A britek, amerikaiak és kanadaiak által alkotott egység elég erősnek bizonyult a német túlerővel szemben. Az angol partraszállás avagy a D-Day helyszínére látogattunk, Omaha beach-re, annak 70-ik évfordulója alkalmából.

Ahogy közeledtünk Colleville-sur-Mer felé, egyre több korabeli,katonai jármű tünt fel az úton,velünk szemben, az ideiglenesen felállított forgalomváltozásra figyelmeztető táblák kitelepítése és a turisztikai látványosságokra felhívó táblák és képek amik csak még jobban fokozták izgalmunkat. Odaérve ,olyan érzés kerített minket hatalmába,mintha időutazáson vettünk volna részt és újra 1944-et írtunk volna.Amikor vége lett a háborúnak és a lakosság végül együtt ünnepel a katonákkal, integetnek nekik az utcáról és hálásan köszönik amiért megmentették őket.

Első utunk az amerikai temetőhöz vezetett ami gyönyörű helyszínen,a tengerpart mellett hosszan elnyúló sziklák tetején található,kilátással a helyszínre, ahol a hősök életüket áldozták. Mit lehet mondani?! Rendezett,hamisítatlan amerikai temető tárult a szemünk elé. Fehér márvány fejfákkal, zöld pázsittal, maga volt a béke és nyugalom. A hatást csak tovább fokozták a hirtelen fejünk fölött mélyrepülésben elhúzó, két hatalmas korabeli katonai repülőgép hangja,amik olyan félelemmel hatoltak le gyomrunk legmélyére,hogy az majd kiszakadt onnan. Egy-egy fejfánál találtunk a hozzátartozók által elhelyezett rövidke életrajzot is amin keresztül egy kicsit jobban megismerhettük az elhunytat és családját.

A múzeumokban a támadás során használt harckocsikat,ágyúkat,fegyvereket és hajókat lehetett megtekinteni. Voltak festmény és fotókiállítások is,amiket természetesen meg is lehetett vásárolni. Felállított és elkerített katonai táborok, korhű fegyverekkel, használati eszközökkel és harckocsikkal.

Ezután elindultunk a partra ami ma már maga volt a béke és nyugalom és amit napjainkban már nem sok minden különböztetett meg a többi partszakasztól ahová nyaranta turisták ezrei látogatnak. A parti sétányon több szép emlékművet is emeltek már a különböző évfordulók alkalmából. Majd az ott harcolókért elmondott halk ima után, utolsó helyszínként a Pointe du Hoc-ot hagytuk. Ez a partszakasz legmagasabb pontja,tökéletes kilátással az Angol csatornára és Omaha partjaira, ahonnan a németek a 25km-es hatósugarú ágyúikkal a csatornát kémlelve várták az ellenség érkezését. Mégis a nap talán egyik legmeghatóbb pillanata az volt amikor a sokadik emlékműnél kezet foghattunk Eric Rackham veteránnal,aki 19 évesen önként vonult be a Brit seregbe és aki az egyik túlélője volt ennek a háborúnak. Ha összeadjuk az éveket akkor nem nehéz kitalálni,hogy ez az Úr ma már bizony 89 éves és tökéletes egészségi állapotnak örvend.

Írta és fotózta: Ugray Melinda

Ӧsszefoglalva a napunkat,tartalmas,kimerítő és fárasztó napot töltöttünk el viszont amit ott kaptunk a helytől,az emberektől,Eric Rackham-től és a történelemtől, soha nem felejtjük el. A teljes beszámolót itt találod.

Mobil applikációkkal foglalkozó cikksorozatunk következő részében olyan appokat válogattunk össze, amelyek segítségünkre lehetnek külföldi utazásaink során, a helyi lakosokkal vagy a számunkra idegen nyelven beszélő emberekkel való kommunikációban.

Word Lens

A Word Lens 2010-ben robbant be az internetes köztudatba azzal az újítással, hogy egy olyan fordító alkalmazást készítettek, amely a telefonunk kameráját használva szempillantás alatt varázsolja át az információs táblák, plakátok szövegét az általunk kiválasztott nyelvre. Az applikáció természetesen hatalmas sikert aratott, nem kis részben annak is köszönhetően, hogy 2013 év végén bemutatták applikációjuk Google Glass-on futó verzióját. A Google nem sokáig hezitált és idén májusban felvásárolta a Word Lens-t fejlesztő Quest Visual céget.

Így működik a Word Lens app

Az alkalmazás használata rendkívül egyszerű. Kiválasztjuk a kívánt nyelvi párosítást, majd a kamera segítségével az adott szövegre (plakát, hirdetmény, ismertető stb...) fókuszálunk és voilá, a program valós időben mutatja a környezetébe is tökéletesen illeszkedő tábla lefordított verzióját. Egyetlen hátránya, hogy jelenleg még csak angol - német, orosz, portugál, olasz, francia és spanyol nyelvpárok érhetőek el, de a Google felvásárlása után nem lennénk meglepődve, hogy ha hamarosan a Google Translate-be ágyazva látnánk viszont a szolgáltatást akár magyarul is.

A korábban csak igen borsos áron elérhető Word Lens alkalmazás a Google felvásárlása óta ingyenesen letölthető iOS-re és Android-ra.

Google Translate

A mindenki által jól ismert és közkedvelt Google Translate mobilos applikációja szinte kötelező kellék, ha külföldre látogatunk. Talán az egyik leghasznosabb fordító applikáció, ha idegen nyelvre vagy nyelvről szeretnék fordítani valamit. A 80 nyelvet ismerő Google Translate nem csak az általunk begépelt szöveget, de az élőbeszédet is képes lefordítani az általunk kiválasztott nyelvre, és azt fel is olvastathatjuk vele. Kameráját használva rövidebb szövegek, leírások fordításával is megbirkózik, de ez a funkció egyelőre csak Android-on érhető el. Az alkalmazás teljesen ingyenes és letölthető Android-ra és iOS-re is.

Lonely Planet Fast Talk Phrasebook

A világ leghíresebb útikönyvsorozata, a Lonely Planet szerzői - akik átlagosan 3-4 idegen nyelvet beszélnek- készítették a Lonely Planet Fast Talk applikációt, melynek segítségével több száz hasznos kifejezéssel bővíthetjük nyelvismeretünket. Jelenleg 17 nyelven érhető el az alkalmazás, de sajnos még csak iPhone-ra.

Phrasebook - Learn Languages

A Bravolol által fejlesztett ’Phrasebook - Learn Languages’ egy másik nagyon hasznos, gyakran használt kifejezéseket/kérdéseket tartalmazó applikáció. Jelenleg 8 nyelven elérhető, de a folyamatos frissítéseknek köszönhetően ez valószínűleg bővülni fog. A program segítségével felvehetjük és összehasonlíthatjuk a kiejtésünket a betáplált anyanyelvi mintákkal, így csiszolva akcentusunkon. Az applikáció Android-ra és iOS-re is elérhető, de sajnos csak részben ingyenes.

Point It

Mit csináljunk, ha még a kiejtés is problémát jelent? Térjünk vissza a gyökerekhez és mutogassunk. A műfaj elődjei, klasszikusai a képes szótárak, mint a Point It című könyvecske, melyekben témák szerint csoportosítva szerepelnek a fotók, így tényleg csak mutogatva próbálkozhatunk elmagyarázni mit is szeretnénk. Ha valaki ezt a klasszikus módszert választaná, annak remek hír, hogy a könyv megvásárolható app formájában is alig 3 dollárért iOS-re és Android-ra is.

A jövő héten sok nagyon hasznos és érdekes applikációt mutatunk be, ami nagyban megkönnyíti az utazásotokat.

A majd 15 órás repülőutat követően (átszállás Dubaiban), a februári télből megérkeztem a trópusi hőségbe, ahol a nyaralás egésze alatt 35 fok körüli hőmérséklet és általában mindig 98%-os páratartam fogadott. Eleinte nehéz volt, hisz úgy éreztem, hogy belégzéskor levegő helyett tégladarabok nehezednek a tüdőmre, de hamar megszoktam. Viszont pezsdítően kellemes, amikor ezt az érzést egy trópusi zivatar zavarja meg, amikor érezni és látni, ahogy a magas szintű pára kezd eltűnni és az eső finom illata váltja fel.

Malajzia számos arcát ismerhettem meg a 10 napos nyaralás alatt: a nyüzsgő metropolisz, a szegénység-gazdaság párhuzama és egymás melletti megtűrése, vidéki tradicionális kisvárosi élet megtekintése, a barna homokos tengerpart, az eleven dzsungel stb. Számomra mindenképpen a dzsungel túrák és az állatok közelsége volt a legkedvesebb, amikor hirtelen meg kellett állni, mert mellettünk a bozótban egy vélhetően nagy testű, négylábú állat haladt el. Nem láttuk, de a léptei súlyosságából a túravezető medvére vagy gorillára tippelt. Míg ezt a felejthetetlen élményt éltük át, észre sem vettem, hogy a jobb lábszáramra felmászott egy pióca. Akkor észleltem, mikor átszúrta a bőrömet és szívni kezdte a véremet.

Szintén hatalmas élménynek könyvelem el, hogy „elefántolhattam” és saját kézzel etethettem őket. Nyugodt és barátságos állatok. A parkok, de főleg a nagy területen elhelyezkedő Madárpark csodálatos volt, a környezet, melyben gondozzák őket szó szerint meseszép. A fővárosban rengeteg park található, amiket nagy odafigyeléssel gondoznak és az ember szívesen megpihen ott a séták közben a fűre ülve. Meglepő volt, hogy a vallásuk által a vonatok csak egy része koedukált, a legtöbb szerelvényen a kék fiú és a rózsaszín lány festés volt. A tömegközlekedés Kuala Lumpur-on belül nagyon fejlett volt, új és tiszta szerelvényekkel.

A hosszas sorban állás és néhány adminisztrációs kérdés után (a malájok számára fontos a turisták hovatartozása) feljutottam a híres ikertorony 88. emeletére, ahonnan bámulatos látvány tárult a fővárosra és a távoli hegyekre.
A helyi és vallási szokások miatt nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a turisták mindezek figyelembe vegyék és látogatásuk alkalmával ezzel azonosuljanak: a nemzeti mecsetbe például úgy léphettem be, ha leveszem a cipőmet és a ruhámra ráveszem az ott megszokott hosszú, női dresszt, fejkendővel.

Írta és fotózta: Horvát Sabine

A kihagyhatatlan látnivalók közé sorolnám a híres Batu Caves-et is, mely a fővárostól körülbelül 40 percre található. A hatalmas buddha szobornál 272 lépcső visz fel a templomhoz, ami egy barlangban található, amolyan zarándok hely is egyben.
Az egész nyaralás alatt kettős érzés fogott el: egyszerre fejlett, korszerű és gazdag ország, miközben a égbe nyúló épületek közvetlen szomszédságában a nyomor, lepukkant épületek látványa fogadja a turistákat.
Összességében nagyon tetszett Malajzia, első ázsiai országom volt. A távoli kultúrák találkozását és a trópusi időjárást ismerhettem meg.

Egy friss felmérés szerint, ma Magyarországon már minden harmadik ember okostelefont használ. Ez egyben azt is jelenti, hogy sokan közületek már okostelefonnal kelnek útra, legyen szó hazai úticélról vagy egy külföldi barangolásról. Hogy kihasználhassuk a telefonunkban rejlő lehetőségeket, és tényleg okosan tudjuk használni utazásaink során, számos utazós applikáció (app) közül válogathatunk.

Cikksorozatunkban bemutatjuk az utazók számára leghasznosabb, legérdekesebb applikációkat. Az első részben a tájékozódást segítő és idegenvezető appokat vesszük szemügyre. 

Ki ne örülne egy privát idegenvezetőnek, aki mindent tud, és csak akkor beszél, ha kérdezik? Az alábbiakban megmutatjuk a legjobb városnéző applikációkat, amivel teljesen új megvilágításba kerül a városnézés fogalma.

PocketGuide

A magyar fejlesztésű PocketGuide 2010-ben indult világhódító útjára. Az applikációval egy személyes idegenvezetőt kapunk a telefonunkra. Az alkalmazás a GPS pozíció alapján beazonosítja a tartózkodási helyünket, ismerteti a látnivalókat írásban és audio kommentár formájában is, miközben a fotóról azonosíthatjuk ezeket. Két látványosság között sétálva érdekes történeteket hallhatunk a városról. Ha kötetlen sétára vágyunk, a Barangoló üzemmódot választva a PocketGuide rögtön megmutatja a közelünkben lévő látnivalókat, sőt, a környéken található szolgáltatókat, éttermeket, bárokat vagy egyéb érdekes pontokat is. Jelenleg a világ 100, turistacélpontként népszerű városa közül válogathatunk, ahol a Barangolás üzemmód mellett különböző hosszúságú és tematikájú túrák közül csemegézhetünk.

A PocketGuide kiemelkedő közösségi funkciókkal is rendelkezik: az útközben mobillal készített fotókból, videókból, feljegyzésekből és a GPS-szel rögzített útvonal alapján a Google Earth 3D modelljéből videós útinaplót készít automatikusan, amelyet azonnal megoszthatunk Facebookon ismerőseinkkel. Továbbá a Live Feed funkció segítségével betekintést nyerhetünk abba, hogy mi történik aktuálisan az adott városban, illetve, hogy barátaink korábban mit csináltak az adott helyen.

Az alkalmazás ingyenesen elérhető Android-ra és iOS-re de a tematikus túrákért néhány eurót kell fizetni.

TourPal

A Tourpal a PocketGuide-hoz hasonló funkciókkal felvértezett idegenvezető app folyamatos frissítésekkel és egyre bővülő térképekkel. A hangsúlyt elsősorban az audio kommentárokra helyezik (sajnos még magyarul nem tud), illetve a közösségi alapon nyugvó bár, étterem és szállodaajánló szolgáltatásra.

A PocketGuide-hoz hasonlóan a TourPal is használható akár teljesen offline üzemmódban is, de minimális adatforgalom szükséglet mellett az összes hasznos funkció elérhető, amiről igazán kár lenne lemondani. Az alkalmazás ingyenesen elérhető Android-ra és iOS-re is, de a tematikus túrákért itt is fizetnünk kell.

TripAdvisor City Guides

A Tripadvisor a világ legnagyobb és legmeghatározóbb utazási véleménymegosztó weboldala, ahol a vendégek saját tapasztalataikat, élményeiket és véleményüket írhatják meg, és értékelhetik a szolgáltatást nyújtó cégeket, amelyek ezek alapján aztán rangsorolásra kerülnek. A Tripadvisor az utazók egyik legfontosabb információforrásává vált, segítségével nem nehéz megtalálni a legjobb minősítéssel rendelkező helyeket. 

A Tripadvisor City Guide-dal pedig egy komplett útikalauzhoz jutunk, amely jelenleg több mint 80 városhoz elérhető. 

Az alkalmazás tartalmazza a térképet, a látnivalók, a szállodák, az éttermek listáját a felhasználók által folyamatosan frissített értékelésekkel, javasolt itinerekkel. A "Suggested itineraries" funkcióban néhány javasolt útvonalat kapunk, amiken végighaladva megtekinthetjük a város főbb látnivalóit néhány rövid ismertető kíséretében. A "Point Me There!" segítségével megtudhatjuk a kiválasztott célpont távolságát és irányát. A "Learn About the City" jó áttekintést ad az építészetről, történelemről, az időjárásról, közlekedésről stb..

Továbbá a "My Trip Journal",  az általunk készített fotókból és a hozzáfűzött megjegyzésekből automatikus kis élménybeszámolót hoz létre, amelyet aztán megoszthatunk családunkkal, barátainkkal a Facebookon, vagy egyszerűen csak elrakhatjuk emlékbe.

Az alkalmazás Android-os okostelefonokon és Iphone-on is elérhető, és ami igazán vonzóvá teheti, hogy teljesen ingyenes.

Foursquare

A népszerű közösségi szolgáltatás, tulajdonképpen egy geolokáción alapuló helyszínajánló rendszer. Itt minden a helyek (legyen az bár, étterem, szálloda, múzeum stb…) körül forog, hogy az emberek éppen hol vannak, illetve hol voltak. A mobiltelefonos klienst használva egy-egy helyre megérkezve "becsekkolhatunk", azaz bejelentkezhetünk, mely információ alapvetően csak ismerőseinkhez jut el, de ha igényünk van rá, Facebookon vagy Twitteren keresztül akár automatikusan világgá is kürtölhetjük, hogy mi épp egy kocsmában múlatjuk az időt.

Mivel a szolgáltatást alapvetően okostelefonokra tervezték, elméletileg tényleg csak olyan helyre jelentkezhetünk be, ahol épp vagyunk; a mobiltelefon a GPS-adatok, az elérhető WiFi hálózatok és a cellainformációk alapján csak a ténylegesen közelünkben lévő helyeket mutatja. Az adatforgalommal sem lesz problémánk, mert igen kis étvágyú.

Az összes népszerű okostelefonon futó operációs rendszeren elérhető és teljesen ingyenes.

 A Layar és a Wikitude

Az augmented reality (kiterjesztett valóság) alapú alkalmazások virágkorukat élik, ami egy évtizede még csak sci-fi filmekben volt látható, az mára a hétköznapi emberek okostelefonjáról is elérhető. A Layar és a Wikitude ennek az irányzatnak a nagykövetei: a telefon kameráján és képernyőjén keresztül látott valós világ képére teszik rá az információt, amire csak kíváncsiak vagyunk.

Az élőkép mellett tehát érdemes elmerülni a kijelzőben is. A kijelzőkön ugyanis nem csak a kamera által közvetített valóság jelenik meg, hanem a geotaggel ellátott virtuális tér is: így láthatjuk az éppen elküldött tweeteket, Facebook státusz frissítéseket és a Wikipédia bejegyzéseket. A Wikitude mára a világ legnagyobb a virtuális és a fizikai valóságot összekötő platformja lett, szerepel benne a TripAdvisor, a Booking.com és az Instagram is. A világ százmillió helyszínéről kaphatunk információkat, étterem- és szállodajavaslatokat, mobilkuponokat, ezen kívül akciókat és árengedményeket találhatunk a környező áruházakban és boltokban. Természetesen, ahogy saját világunkat is megoszthatjuk a kiterjesztett valóságban, láthatjuk ismerőseink kedvenc helyeit is.

A Wikitude a legtöbb platformra (iOS, Android, Windows Phone, Blackberry,) míg a Layar Androidra és iOS-re érhető el applikáció formájában. Mindkét applikáció teljesen ingyenes.

Íme egy videó, ami segít feldolgozni, hogy mi is ez pontosan:

A témában még számos egyéb applikációt találunk, de helyhiány miatt nem tudunk mindegyikre kitérni, kiválasztottuk a szerintünk legjobbakat. Természetesen, ha városnézés és keresés, akkor nem hagyhatjuk ki a mindenki által jól ismert Google Maps és Earth alkalmazásokat sem, amelyek már többször bizonyítottak és igen, még mindig nekik vannak a legjobb térképeik, (Street View), és mindenki őket használja. Applikációjuk elérhető Android-ra és iOS-re is, és ahogy azt a Googlenál már megszokhattuk, mindezt ingyen és nagy megbízhatósággal.

Cikksorozatunk következő részében a kommunikáció és a kapcsolattartás kerül a középpontba.

Anglia nem csak Londonból áll. Sokaknak természetesen ez az első ami eszébe jut. Pedig gyönyörű vidéke legalább annyira megérdemli a népszerűsítést, mint a főváros.  Festői vidék, látványos tengerpartokkal is bővelkedik. A képeken látható, hogy nem egy tipikus turista városban készültek. Kicsit másfelé indultunk, mint az átlag kiránduló. Úgy voltunk vele, hogy szeretnék felfedezni a valódi vidéket. Azt hiszem teljes mértékben sikerült. Hosszú gyalogtúra után érkeztünk meg erre  a csodálatos tengerpartra. Sehol senki, igazán vadregényes út. Csak mi, a nyugalom és a csend. Meglepő módon biztonság érzetünk is 100%-os volt. Mert, bár nem tudtunk merre tartunk, úgy gondoltunk, nincs az a hely, ahol fölösleges lenne egy séta, és közben, egy meghitt beszélgetés. Egy darabig kocsival mentünk. Majd szépen, sétálva elértük ezt a pazar tengerpartot.

Londontól Dél-nyugatra helyezkedik el ez  a rész. Konkrétan a "semmi közepe". :) Legalábbis ez a környék közel sem olyan zsúfolt, mint London. Aki nem csak a csillogásra kíváncsi, annak érdemes megnézni ezt a részét is Angliának. Bár itt nem sok esélyünk van tündöklő sztárokba botlani, de talán mégis valami más, különlegesebbe igen. Nekünk sikerült kivételes emlékeket szerezni, amiket sosem felejtünk el. Bátran ajánlom Mindenkinek, aki szeret utazni.

A 10 napos kenyai nyaralás különleges helyet foglal el a szívemben. Egyrészt, mert ez volt az első Európán kívüli desztinációm, másrészt, mert nagy természet –és állatbarátként bepillantást nyerhettem a vadonba.Nairobi ezerarcúsága meglepett, de nagyon tetszett. A folyamatos fejlődésben és modernizációban részesülő főváros rengeteg turistalátványossággal szolgál, rendkívül tiszta és kulturált belvárosa van.
Ám kijjebb menet a gazdaság és szegénység váltakozik, utcán tengődő emberek látványa fogad.
Június a tél közepe, de a hőmérséklet mégis 30 fok körül mozog, ám nekik ez hideg a nyári 55 fokhoz képest, így nem egy ember viselt sálat és kesztyűt.

Forrás

A fővároson belül és kívül is találhatóak állatparkok, rezervátumok és sztyeppék. Az egyik ilyen kedvencem a hüllőpark volt, ahol félelmetes látvány volt a mérges kígyók szabad mozgása, egyes fajták egy kb. 1 méter magas, fallal körbezárt területen voltak, ám a fal megmászása nem okozott nekik gondot, így konkrétan ki-be járhattak. A szafari túrákat nagyon szerettem, élmény volt látni a zsiráfokat, zebrákat, vaddisznókat, bölömbikákat, struccokat, antilopokat élőben is látni (természetes közegben), sőt egyszer sikerült 2 méteres távolságból egy nőstény oroszlánnal is összetalálkozni.

Kenya tájvidéke is szép és változó, két hegységnél is jártam az ország középső részén. Jó látni, hogy milyen nagy hangsúlyt fektetnek a természeti kincseik megvédésére és fejlesztésére. Mombassa-ba a helyi vasúttal utaztam, amely sem a gyorsaságáról, sem a pontosságáról, sem pedig a fejlettségéről nem híres, mégis egy életre szóló élményt nyújt. A távolsági tömegközlekedés (számunkra) olcsó fajtája nekik mégis luxus, így nem sok helyivel találkozhat az ember menet közben, bár a turistáknak külön vagon áll a rendelkezésre. Az ablakon lévő háló fontosságát sem a helyi emberek esetleges negatív közeledése miatt kellett használni, hanem a majmok fosztogatása miatt.

A tengerparti várost elérve egy komppal kellett átkelni, majd taxi vitt ki a fehér homokos partra. A hotel bár 3* volt, mégis elképesztő pompa és kényelem várt. A kis bungalók közvetlen az óceán partján voltak kiépítve, nagyon hangulatos, mindennel felszerelt, csendes kis házikók. Ám a paradicsomi élethez hozzátartozott a vadvilág is, főleg szürkületkor elevenedtek fel a kissé agresszív majmok, a vadmacska a kertben a fa törzsét kaparta (ezzel élesítve körmeit), a kb. 30 centis százlábúk (a lábai élénk pirosak, a háta fekete volt) jöttek-mentek a falon, fűben és járdán. De ez a része is nagyon tetszett, hisz Kenyában a természet az úr.Bár előtte és utána is sok országban jártam, mégis Kenya ételkülönlegességei váltak a kedvenceimmé. Változatos, ám a magyarhoz gyakran hasonlító ételek hamar elnyerték a tetszésemet, kimondottan ízletes finomság várják a turistákat mind a fővárosban, mind vidéken.

Írta: Horváth Sabine

A közlekedés inkább túravezetőkkel ajánlott, hisz a helyi buszjáratok nem túl bizalom gerjesztőek: műszaki állapotukat elnézve nem tűnnek biztonságosnak és bár én a helyieket rendes és turista barát embereknek ismertem meg, mégis körültekintőnek kell lenni, számukra egy külföldi a gazdaságot is jelentheti.
Összességében nagyon tetszett Kenya és annak vadon világa, élveztem minden percét. Viszont fontos megemlíteni, hogy az egyes oltások és gyógyszerek (pl. malária elleni tabletta) kissé ködösíthetik ezen élményeket és megnehezíthetik a mindennapokat.

Az alábbi képek hajnali 2 és 3 óra között készültek Norvégiában, mikor hajóval Honningsvagból Bergenbe utaztam, és a csodás "éjszakai" táj nem hagyott aludni. Az éjféli napsütést csak nyáron lehet látni, ilyenkor a nap nem megy le, egész éjjel világos van, csönd és nyugodtság, csak a madár csiripelését és a szelet lehet hallani.
Honningsvagból Bergenbe tartó úton a táj tele van kisebb-nagyobb szigetekkel, tipikus norvég színes házakkal és Itt-ott látható egy-egy fiatalokból álló csoport is, akik reggelig buliznak, barbecue-znak, aki élvezik a nyarat, ami olyan rövid, de intenzív.

Írta és fotózta: Heni Macai

Hét évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy szerencsét próbálok és jelentkezek egy napilapban megjelent hirdetésre, amiben a leírás szerint hajópincéreket kerestek a világ legnagyobb hajótársaságához. Több száz jelentkező közül néhány szerencsés kiválasztottal együtt felvételt nyertem a vállalathoz. Már akkor sejtettem, hogy életem valószínűleg legnagyobb kalandja vár rám, de a java csak ez után jött. Mindössze 19 éves voltam ekkor. Első utam, mint minden kiválasztottnak, Miami-ba vezetett. Itt a cég jóvoltából lehetőségem nyílt közel egy hónapot eltölteni egy exkluzív szállodában, ahol kifejezetten a cég alkalmazottait szállásolják el. A paradicsomi miliő a munkába állást megelőző kikapcsolódás és akklimatizálódás része volt, amelyben a hajótársaság minden alkalmazottja részesül hosszabb-rövidebb ideig, attól függően, hogy mi az úti célja, és, hogy mennyi időre szól a szerződése. Ideiglenes szálláshelyemen megismert útitársaimmal már másnap célba vettük a tengerpartot, hogy sokan életünkben először megpillanthassuk az Atlanti-óceánt.

Miami nem számít kirívóan sűrűn lakott városnak, ez alól talán csak a Downtown és Miami Beach számít kivételnek, kiterjedése azonban, főleg magyar szemmel nézve kolosszális méreteket ölt. Utazásunk a repülőtér közelében lévő szálláshelyünkről tömegközlekedéssel ezért mintegy másfél-két órát vett igénybe, az érkezéskor elénk táruló látvány azonban mindenért kárpótolt.

Az óceánpartot jellegzetes, a partot a lakóházaktól elválasztó, a növényzetbe vágott folyosókon keresztül lehetett megközelíteni. Az óceán itt jellegzetes kékeszöld színben ragyog, amit a naplemente utolsó sugarainak fényében is volt lehetőségünk megcsodálni. Miamit sokan a drogcsempészek és banditák városának tartják, nem teljesen alaptalanul, hiszen a South Beach-en, a volt Versace palota tőszomszédságában helyet foglaló, méregdrága éttermek és szállodák előtt sok kétes külsejű alak fordul meg átlagemberek számára megfizethetetlen autók és dekoratív vendégek társaságában.

A Dowtown-t és környékét könnyen és gyorsan bejárhatjuk a Metromover önjáró szerelvényeivel, ahonnan kivételesen szép kilátás nyílik a világ egyik legnagyobb kikötőjére, a Port of Miami-ra és a Miami Heat kosárlabdacsapatának otthont adó American Airlines Arena-ra.
Az Amerikai Virgin Szigetek legnagyobb kikötője Charlotte Amalie, ahonnan a számtalan érdekességnek és megannyi szemet gyönyörködtető tengerpartnak otthont adó szigetország több pontja is megközelíthető.

A kikötő bejáratától kőhajításra található felvonóval eljuthatunk a dombokkal és hegyekkel tarkított sziget egy pontjára, ahonnan lélegzetelállító panoráma tárul elénk a hajóknak ideiglenes otthont adó öbölre, és a szomszédságában elterülő városra. Charlotte Amalie jellegzetes karib-tengeri városka, a maga hangulatos házaival, barátságos lakóival és a városkában tucatszám fellelhető szuvenír-, és ajándékboltjaival. A passzív kikapcsolódás szerelmesei a hajókikötőtől helyi taxival mintegy öt percre található legközelebbi tengerpartot választhatják pihenőidejük eltöltésére, a sportok rajongóinak viszont már a hajókikötő területéről való kilépés előtt lehetősége nyílik befizetni egy felejthetetlen parasailing túrára.
Az aktív időtöltést előnyben részesítő kuriózumok kedvelőinek igazán felejthetetlen élményben lehet részük, ha a sziget keleti pontján felszállnak a St. John-ra tartó kompok egyikére. A festői szépségű St. John sziget az Amerikai Virgin Szigetek egyik ékköve, páratlan szépségű tengerpartjaival, amelyek közül is kiemelkedik a Trunk Bay.

A hajón töltött nyolc hónap során számos egzotikus helyet volt szerencsém meglátogatni. Úszó munkahelyem által érintett helyszínek közül az egyik általam nagy becsben tartott és véleményem szerint leginkább különleges úti cél azonban nem a Karib-térségben fekszik.

A Bermuda szigetcsoport körül elterülő óceán kristálytiszta vize, még a jellemzően makulátlan karibi térség tengereit is messze felülmúlja. A sziget egyik legfőbb látványossága és turisztikai célpontja az egész világon egyedülálló. A Horseshoe Bay rózsaszín homokkal borított partján egy hideg üdítő vagy egy jó könyv társaságában élvezhetjük a napsütést és az óceán hullámait. Azok pedig, akik távol a világ zajától szeretnének kikapcsolódni, megtehetik ezt a part mentén elterülő, sziklák által formált lagúnák egyikében pihenve.

A Felvidéken tett látogatásom óriási hatással volt gondolkodásomra. Az itt élő magyarokat látogattuk meg, közben Pozsony, Léva, és Selmecbánya is utunkba esett.

Pozsony főtere csodaszép, a szökőkút csobogása összevegyül a vásár zsongásával. Léva várában múzeum működik. A rom mellett egy kis maketten nézhetjük meg, milyen volt eredeti valójában.

Selmecbánya személyes kedvencem. A város régi aranybányájába vezettek le minket, sisakban és esőkabátban. Teljesen sötét volt, a lámpákkal sem láttunk semmit, a fejünk felett denevérek húztak el. Hatalmas élmény, ha arra jársz, mindenképpen látogasd meg.

A városnak mindössze 40 m2 sík területe van, a többi mind emelkedő és lejtő. Nem csoda, hogy egész napos gyalogtúránk után, megkönnyebbülten huppantunk le az egyik vendéglőben. A Felvidéken élő magyarok hatalmas vendégszeretettel vártak minket Alsóbodokon. El kellett gondolkodnom: ők mindennap megküzdenek azért, hogy magyarok maradhassanak; nekünk ez természetes. Viseljük büszkén.

Írta és fotózta: Kollerits Eliza